Pukli István: „A tűzoltás nem azonos az oktatásirányítással”
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
Pro: mikor jó választás?
Ez jó választás azoknak, akik már általános iskolásként jól haladnak a nyelvtanulással, jó tanulmányi eredményeik vannak, és hajlandók plusz energiát fordítani az idegen nyelvek elsajátítására. Ezekben az intézményekben − amelyek egy része nyelvi előkészítő évet is indít − három tantárgyat idegen nyelven tanulnak a diákok, mindenhol dolgozik legalább egy anyanyelvi tanár, a legtöbb gimnázium pedig szakkörökkel, diákcsereprogramokkal, külföldi tanulmányutakkal is kiegészíti az oktatást.
Az előírások ugyanis szigorúak: a 10. évfolyam végére a tanulók legalább felének el kell jutnia a B2-es, vagyis a középfokú nyelvtudásig, a nyelvi előkészítőt nem szervező gimnáziumokban az első két évben ezért legalább heti hat tanóra van az adott nyelvből.
Túry Gergely
Az érettségi szabályai is kedvezőek: ha a végzősök az adott idegen nyelvből emelt szinten ötösre érettségiznek, és ugyanezen a nyelven további két tárgyból sikeres középszintű vizsgát tesznek, érettségi bizonyítványuk az államilag elismert felsőfokú nyelvvizsgával egyenértékű.Iskolaválasztás előtt: kinek való a szakgimnázium, és kinek nem?
Bár e diákok többsége nem nemzetközi érettségit szerez (ilyen programot mindössze néhány középiskolában indítanak), a két tannyelvű iskolák tanulói a nyelvtudásukkal brit, osztrák, német, skandináv és egyesült államokbeli egyetemek felvételijén is jobb esélyekkel indulnak, mint az „egynyelvű” gimnáziumok diákjai. A vezető külföldi felsőoktatási intézményekben alapkövetelmény ugyanis valamelyik nemzetközileg elismert nyelvvizsga; több amerikai elitegyetem felvételijéhez pedig az angol nyelvű SAT vizsgát is le kell tenni.
Kontra: mikor nem jó választás?
A túljelentkezés mindenhol többszörös, ezért az általános iskolásoknak nemcsak a központi felvételi tesztet kell megírniuk magyarból és matematikából, hanem a középiskolák egy része a szóbeli felvételin szövegértési és szövegalkotási feladatokkal teszteli az általános iskolások idegennyelv-tudását.
A nyelvtani és szókincsbeli minimumkövetelményeket minden gimnázium nyilvánosságra hozza október végéig, aki pedig biztosra akar menni, több hetet szánjon a felkészülésre. A HVG-nek nyilatkozó diákok szerint a terhelés is komolyabb, mint egy „sima” gimnáziumban. Tapasztalataik szerint elsősorban a 9. évfolyamosok küszködnek az idegen nyelven oktatott három tantárggyal.
A cikk a HVG rangsor - Középiskola 2017 című kiadványban jelent meg, a teljes anyagot ott olvashatjátok el - a kiadványt megrendelhetitek a kiadónál.
