Sűrűsödött a nyelvvizsgaközpontok szúrópróbaszerű ellenőrzése, a helyszíni szemlék számát mintegy húsz százalékkal emelte fel a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ (NYAK) - írta pénteki számában a Magyar Nemzet.
A lapnak a NYAK vezetője, Fazekas Márta elmondta, hogy a visszaélések elkerülése miatt augusztustól több intézkedést is életbe léptettek. A helyszíni látogatásokról előzetesen tájékoztatják a vizsgaközpontokat, de azt nem közlik velük, hogy melyik telephelyen és pontosan mikor jelennek meg a munkatársaik, így az ellenőrzések szúrópróbaszerűek. A revizoroknak iratbetekintési joguk is van, így a vizsgaszervezés személyi, szakmai illetve infrastrukturális feltételei mellett azt is megnézhetik, hogy szabályosan vannak-e kijavítva a dolgozatok.
Amióta gyakrabban ellenőriznek, komolyabb visszásságot még nem tártak fel - tette hozzá.
Fazekas Márta arra is kitért, hogy augusztus óta a vizsgázóknak nyilatkozniuk kell arról, hozzájárulnak-e ahhoz, hogy szóbeli feleletükről hangfelvétel készüljön. Aki ezt nem engedélyezi, az elesik a jogorvoslati, fellebbezési lehetőségtől és kettő helyett három vizsgabiztos előtt kell számot adnia a tudásáról.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
