Ezekből a nyelvekből két hónap alatt nyelvvizsgát lehet tenni? Infografika

Lovári és eszperantó – felvételizők és diplomázás előtt álló egyetemisták ezrei választják ezt a két nyelvet a gyors nyelvvizsgaszerzés reményében. Nem véletlen, hogy az angol és a német után eszperantóból tesznek a legtöbben nyelvvizsgát, a mesterséges nyelv ezzel a franciát is lekörözte, sőt lováriból is többen szóbeliznek-írásbeliznek, mint spanyolból vagy oroszból. A nap infografikája.

  • Eduline

Az eszperantóul tanulók dolgát megkönnyíti, hogy - bár a szókincse körülbelül akkora, mint a magyaré - a főneveknek nincsenek nemei, és mindent úgy kell leírni, ahogy ejtik – ráadásul a melléknévpárokkal sem kell sokat küszködni, a lovári pedig azért tűnik sokak számára könnyűnek, mert sok a magyar jövevényszó. Lováriból vagy eszperantóból tettetek nyelvvizsgát? Tényleg igaz, hogy két hónap alatt fel lehet készülni a középfokú vizsgára? Írjátok le tapasztalataitokat kommentben!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.