Vesztegetés és más bűncselekmények miatt negyvenegy vádlottat állítanak bíróság elé az úgynevezett nyelvvizsgabotrány ügyében, az első tárgyalást november 25-én tartja Monori Járásbíróság a Budapest Környéki Törvényszéken.
Koszta János, a törvényszék szóvivője elmondta: a tárgyalásokat - kirendelés alapján - a Budapest Környéki Törvényszék bírájának vezetésével, a törvényszék budapesti központi épületében tartják, várhatóan hatalmas sajtóérdeklődés mellett. A vádlottak - Sz. I.-né és negyven társa -, valamint jogi képviselőik nagy száma miatt a tárgyalóterembe csak előzetes regisztrációval lehet majd bejutni. Az első két tárgyalási napon, kedden és csütörtökön a vád ismertetésére kerül sor - tette hozzá a szóvivő.
Gyugyi Csilla, a Pest Megyei Főügyészség szóvivője korábban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a Pestvidéki Nyomozó Ügyészség 1009 gyanúsítottal szemben fejezte be a nyomozást, és 41 ember ellen emelt vádat önálló intézkedésre jogosult személy által, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt a Monori Járásbíróságon. Több mint kilencszáz gyanúsított esetében egyelőre vádelhalasztást, huszonötöt megrovásban részesítettek, körülbelül harminc emberrel szemben pedig - mivel nem lehetett bizonyítani bűncselekmény elkövetését - megszüntették a nyomozást.
Felidézte: a bizonyítványok korrupciós megszerzésére szakosodott bűnszervezet mintegy tíz éven keresztül tevékenykedett, a felszámolása 2013 márciusában kezdődött meg. A bűnszervezet tagjai személyesen, újságokban, szórólapokon toborozták azokat, akik nem tudással, hanem pénzért akartak németből vagy angolból közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgához jutni. A jelentkezőktől a szervezők eltérő, a vizsga szintjéhez, illetve a vizsgázó anyagi helyzetéhez igazodó árat kértek százezer és kilencszázezer forint között - említett példát a szóvivő.
A bűnszervezet tagjai Budapesten, Vácon és Vecsésen működő nyelvvizsgáztató helyek dolgozóinak megvesztegetése révén előre megszerezték az írásbeli és laborfeladatokat, és ezekből személyre szabott megoldásokat készítettek, amelyeket a vizsgázók vagy e-mailben, vagy személyesen kaptak meg. A vizsgáztatók a szóbelin előre egyeztetett kérdéseket tettek fel - fűzte hozzá Gyugyi Csilla.
Havonta átlagosan harmincan jutottak ilyen módon nyelvvizsgához; köztük 110 rendőr, 27 pénzügyőr, 28 büntetés-végrehajtási dolgozó, 48 tűzoltó, valamint több ügyvéd, egyetemi oktató, végrehajtó és élsportoló is volt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
