Vesztegetés és más bűncselekmények miatt negyvenegy vádlottat állítanak bíróság elé az úgynevezett nyelvvizsgabotrány ügyében, az első tárgyalást november 25-én tartja Monori Járásbíróság a Budapest Környéki Törvényszéken.
Koszta János, a törvényszék szóvivője elmondta: a tárgyalásokat - kirendelés alapján - a Budapest Környéki Törvényszék bírájának vezetésével, a törvényszék budapesti központi épületében tartják, várhatóan hatalmas sajtóérdeklődés mellett. A vádlottak - Sz. I.-né és negyven társa -, valamint jogi képviselőik nagy száma miatt a tárgyalóterembe csak előzetes regisztrációval lehet majd bejutni. Az első két tárgyalási napon, kedden és csütörtökön a vád ismertetésére kerül sor - tette hozzá a szóvivő.
Gyugyi Csilla, a Pest Megyei Főügyészség szóvivője korábban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a Pestvidéki Nyomozó Ügyészség 1009 gyanúsítottal szemben fejezte be a nyomozást, és 41 ember ellen emelt vádat önálló intézkedésre jogosult személy által, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt a Monori Járásbíróságon. Több mint kilencszáz gyanúsított esetében egyelőre vádelhalasztást, huszonötöt megrovásban részesítettek, körülbelül harminc emberrel szemben pedig - mivel nem lehetett bizonyítani bűncselekmény elkövetését - megszüntették a nyomozást.
Felidézte: a bizonyítványok korrupciós megszerzésére szakosodott bűnszervezet mintegy tíz éven keresztül tevékenykedett, a felszámolása 2013 márciusában kezdődött meg. A bűnszervezet tagjai személyesen, újságokban, szórólapokon toborozták azokat, akik nem tudással, hanem pénzért akartak németből vagy angolból közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgához jutni. A jelentkezőktől a szervezők eltérő, a vizsga szintjéhez, illetve a vizsgázó anyagi helyzetéhez igazodó árat kértek százezer és kilencszázezer forint között - említett példát a szóvivő.
A bűnszervezet tagjai Budapesten, Vácon és Vecsésen működő nyelvvizsgáztató helyek dolgozóinak megvesztegetése révén előre megszerezték az írásbeli és laborfeladatokat, és ezekből személyre szabott megoldásokat készítettek, amelyeket a vizsgázók vagy e-mailben, vagy személyesen kaptak meg. A vizsgáztatók a szóbelin előre egyeztetett kérdéseket tettek fel - fűzte hozzá Gyugyi Csilla.
Havonta átlagosan harmincan jutottak ilyen módon nyelvvizsgához; köztük 110 rendőr, 27 pénzügyőr, 28 büntetés-végrehajtási dolgozó, 48 tűzoltó, valamint több ügyvéd, egyetemi oktató, végrehajtó és élsportoló is volt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
