Több mint két évtizede hamisít különböző okiratokat – nyelvvizsga-bizonyítványokat, iskolai végzettségeket igazoló...
Több mint két évtizede hamisít különböző okiratokat – nyelvvizsga-bizonyítványokat, iskolai végzettségeket igazoló papírokat – K. Tamás. A férfi a nemrég kipattant nyelvvizsgacsalási ügy miatt teljes neve elhallgatásával mesélte el a hvg.hu-nak, hogy miként működik az iparág, és beszélt arról is, hogy ügyfelei között nemcsak diákok, de ismert ember, sőt rendőrök is akadtak.
Ahogy arról korábban beszámolt a hvg.hu, a március végén kipattant nyelvvizsgacsalási botrányban rendőrök és büntetés-végrehajtási dolgozó mellett ügyészek és neves ügyvédek is érintettek lehetnek, és az ügynek akár több száz vagy ezer érintettje, gyanúsítottja lehet. Az, hogy a nyelvvizsgacsalás mennyire bevett üzletté vált, abból is látszik, hogy a lebukást az hozta, hogy csalást már nyíltan, szórólapon is hirdették. A szövevényes ügy nem egyszerűen a papírok hamisítására terjedt ki, az érintettek a gyanú szerint kenőpénzért elintézték, hogy a csekély tudású vizsgázó is feltétlenül átmenjen a vizsgán.
Minden közvetítőkön keresztül történik, akikhez ismerős ismerősének a barátjától érdeklődve lehet eljutni. Aztán amikor valaki leadja a 'rendelést', azonnal tisztázzák vele, hogy jobb vagy gyengébb minőséget akar-e, mert az befolyásolja az árakat - mondta K. Tamás a hvg.hu-nak. A jobb minőség az az eredeti papírt jelenti, amit nyomdából hoznak ki, és ha azzal bukik le valaki, nem nagyon tudnak vele mit kezdeni, hiszen ott vannak a papírban azok a jelek – UV lámpával látható fémszál és felirat –, amelyek miatt az eredetiséget nem nagyon lehet megkérdőjelezni. Legalábbis az elektronikus adatnyilvántartás előtti időkben szinte lehetetlen volt, az ilyen esetekben inkább arra gyanakodtak, hogy nem az okirattal van gond, hanem valamilyen adminisztrációs hiba történt, és azért nem került be például egy bizonyítvány száma a rendszerbe. A cikk folytatását a hvg.hu-n olvashatjátok el.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
