Több mint két évtizede hamisít különböző okiratokat – nyelvvizsga-bizonyítványokat, iskolai végzettségeket igazoló...
Több mint két évtizede hamisít különböző okiratokat – nyelvvizsga-bizonyítványokat, iskolai végzettségeket igazoló papírokat – K. Tamás. A férfi a nemrég kipattant nyelvvizsgacsalási ügy miatt teljes neve elhallgatásával mesélte el a hvg.hu-nak, hogy miként működik az iparág, és beszélt arról is, hogy ügyfelei között nemcsak diákok, de ismert ember, sőt rendőrök is akadtak.
Ahogy arról korábban beszámolt a hvg.hu, a március végén kipattant nyelvvizsgacsalási botrányban rendőrök és büntetés-végrehajtási dolgozó mellett ügyészek és neves ügyvédek is érintettek lehetnek, és az ügynek akár több száz vagy ezer érintettje, gyanúsítottja lehet. Az, hogy a nyelvvizsgacsalás mennyire bevett üzletté vált, abból is látszik, hogy a lebukást az hozta, hogy csalást már nyíltan, szórólapon is hirdették. A szövevényes ügy nem egyszerűen a papírok hamisítására terjedt ki, az érintettek a gyanú szerint kenőpénzért elintézték, hogy a csekély tudású vizsgázó is feltétlenül átmenjen a vizsgán.
Minden közvetítőkön keresztül történik, akikhez ismerős ismerősének a barátjától érdeklődve lehet eljutni. Aztán amikor valaki leadja a 'rendelést', azonnal tisztázzák vele, hogy jobb vagy gyengébb minőséget akar-e, mert az befolyásolja az árakat - mondta K. Tamás a hvg.hu-nak. A jobb minőség az az eredeti papírt jelenti, amit nyomdából hoznak ki, és ha azzal bukik le valaki, nem nagyon tudnak vele mit kezdeni, hiszen ott vannak a papírban azok a jelek – UV lámpával látható fémszál és felirat –, amelyek miatt az eredetiséget nem nagyon lehet megkérdőjelezni. Legalábbis az elektronikus adatnyilvántartás előtti időkben szinte lehetetlen volt, az ilyen esetekben inkább arra gyanakodtak, hogy nem az okirattal van gond, hanem valamilyen adminisztrációs hiba történt, és azért nem került be például egy bizonyítvány száma a rendszerbe. A cikk folytatását a hvg.hu-n olvashatjátok el.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
