Több évtizede folyik a vita arról, hogy melyik a világ legnehezebb nyelve - pedig ezt a kérdést nem lehet egyértelműen megválaszolni.
A British Foreign Office tanulmánya szerint a baszk a legnehezebben megtanulható nyelv, legalábbis az angol anyanyelvűek számára, főleg a toldalékolás miatt. Ugyanezért került a finn a negyedik helyre.
Az arab, a kantoni, a magyar, a navahó indiánok nyelve, a mandarin, a japán, az észt és a lengyel is a legnehezebben elsajátítható nyelvek közé került. A magyarnál kiemelték az ékezetes betűket és a kétjegyű mássalhangzókat, ami az angolul beszélők számára komoly nehézséget jelent. Így tanulhattok kínaiul és japánul teljesen ingyen.
A Nyelv és Tudomány a legendásan nehéz nyelvekkel foglalkozott, össze is állítottak egy ötös listát. Itt a vietnámi az ötödik, a kínai pedig a negyedik helyet kapta meg, a harmadik és a második az inuit eszkimó és a koiszán nyelvek, a legnehezebb pedig a Kaukázusban beszélt ubih.
Ne csodálkozzatok, ha utóbbiak nem ismerősek. A koiszán nyelvcsalád a Dél- és Kelet-Afrikában élő bennszülöttek jellegzetes, csettintő nyelvét foglalja magába, így például a busmanokét.
Az ubih nyelvnek nyolcvannégy mássalhangzója van, amire mindössze két magánhangzó jut. A toldalékolás is nehezítheti a nyelv megtanulását, hát még az, hogy már nincs élő beszélője.
Az inuitnak is a ragozás a szépsége, ezzel elképesztő szavakat tudnak képezni, mint például a "qannig-laun-ngik-kaluaq-tuq"-ot, amit szó szerint úgy lehetne magyarra fordítani, hogy "hav-kizárólag-nem-habár-ik", aminek így persze semmi értelme nincs, a jelentése: "habár nem csak havazik". Ezt a húsz szót mindenki rosszul írja? Most kiderül, mennyire tudtok helyesen írni.
Ez a blog egy konkrét képlettel is előállt, amellyel meg lehet állapítani, melyek a legnehezebben elsajátítható nyelvek. Figyelembe veszi a szavak átlagos hosszát, a nyelvtan összetettségét, az igehasználatot, a kiejtést, az írott nyelvet (főleg ha saját ábécét használnak), de ami a legérdekesebb, még az adott kultúra nyitottságát is. Ezek alapján a lengyelt kiáltották ki a legnehezebb nyelvnek a nyelvtani szabályok és a kiejtés miatt.
A második legnehezebbnek a finnugor nyelveket tartják, így a finn, az észt és a magyar került a dobogó második helyére. Az eredményt részben a ragozásnak köszönhetjük. Ezután következik az ukrán és az orosz, majd az arab, a kínai és a japán, a francia, a német, végül pedig az angol és a spanyol. Hány nyelvet tudtok megkülönböztetni? Próbáljátok ki ezzel a játékkal!
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
