Öt év alatt 12 százalékkal nőtt az idegen nyelveket beszélők aránya Magyarországon - írja keddi számában a Magyar Nemzet a Központi Statisztikai Hivatal felmérésére hivatkozva.
A lap írása szerint Magyarországon 2006-ban csak a lakosság 25 százaléka ismert az anyanyelvén kívül legalább még egy nyelvet, 2011-ben már 37 százalék.
Bár az ország ezen a téren még mindig elmarad az Európai Uniótól, a javulás minden korosztályban tapasztalható, az 55 év fölöttiek körében is egyre többen ismerik fel a nyelvismeret társadalmi és gazdaságossági hasznosságát - számol be a Magyar Nemzet.
A Nyelviskolák Szakmai Egyesületétől a lap úgy tudja, hogy átlagosan havi 40 ezer forinttal kereshetnek jobban a munkavállalók, ha idegen nyelvet is beszélnek. Mennyit keresnek a friss diplomások? Itt találjátok részletes összefoglalónkat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután beszámoltunk arról, hogy az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatója Csapodi Zoltán fideszes képviselőktől kért segítséget a polgári engedetlenség idején még 2022-ben, kaptunk egy olvasói levelet azoktól az akkori trefortos pedagógusoktól, akik részt vettek az akcióban. A szöveget változtatás nélkül közöljük.
Két fia kabátban tanulta végig a téli tanórákat a fűtetlen iskolában, egyikük egy évig nem tanult idegen nyelvet tanárhiány miatt, a másik osztályában pedig kéthavonta cserélődtek a matematikatanárok. A közoktatás problémáira világított rá a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a jelenlegi központosított szabályozás nem veszi kellően figyelembe a gyerekek egyéni fejlődését, ezért a döntési jogkörök visszaadását, valamint a határidők rugalmasabbá tételét sürgetik.
