Ezért érdemes megtanulni egy idegen nyelvet

Öt év alatt 12 százalékkal nőtt az idegen nyelveket beszélők aránya Magyarországon - írja keddi számában a Magyar Nemzet a Központi Statisztikai Hivatal felmérésére hivatkozva.

  • MTI
Stiller Ákos

A lap írása szerint Magyarországon 2006-ban csak a lakosság 25 százaléka ismert az anyanyelvén kívül legalább még egy nyelvet, 2011-ben már 37 százalék.

Bár az ország ezen a téren még mindig elmarad az Európai Uniótól, a javulás minden korosztályban tapasztalható, az 55 év fölöttiek körében is egyre többen ismerik fel a nyelvismeret társadalmi és gazdaságossági hasznosságát - számol be a Magyar Nemzet. 

A Nyelviskolák Szakmai Egyesületétől a lap úgy tudja, hogy átlagosan havi 40 ezer forinttal kereshetnek jobban a munkavállalók, ha idegen nyelvet is beszélnek. Mennyit keresnek a friss diplomások? Itt találjátok részletes összefoglalónkat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Feleannyit adóznának a nappalis hallgatók az új KATA-val, mint a levelezős és estis társaik?

A nappalisoknak havi 50 ezer, a levelezős és estis egyetemistáknak akár 100 ezer forintba is kerülhet a KATA 2027-től. De mi indokolja, hogy éppen azok a hallgatók fizethetnek többet, akik a munkavégzés miatt választották a részidős képzést? A KATA átalakításáról szóló törvénytervezet ugyanis csak a nappalisokat sorolja a hallgatói jogviszonyuk alapján a kedvezőbb adózási kategóriába.

@eduline.hu

👊 Szeptember 30-án tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. A Tanítanék Mozgalom alapítóival, Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel a pedagógusok feketelistázásáról beszélgettünk. 🎤 #magyartiktok #eduline #fyi #tanitanek #oktatas

♬ eredeti hang - eduline.hu

A kerettanterveket eltörölné, a tantárgyak kijelölését az iskolákra bízná a CKP

Milyen tantárgyakat tanítsanak, és mennyi tananyagot kelljen elsajátítaniuk a diákoknak? A Civil Közoktatási Platform (CKP) reformjavaslata szerint ezekről jóval nagyobb beleszólással dönthetnének maguk az iskolák. A Nahalka István oktatáskutató által összeállított vitaanyag eltörölné a kerettanterveket, jelentősen csökkentené a kötelező tananyagot, és a tantárgyak kijelölését is az intézményekre bízná.