Több mint hatszáz személyt gyanúsítanak bűnszervezetben elkövetett vesztegetéssel a nemrég kirobbant országos...
Több mint hatszáz személyt gyanúsítanak bűnszervezetben elkövetett vesztegetéssel a nemrég kirobbant országos nyelvvizsgabotrányban - írja e heti számában a HVG. A büntetőügyet ismerő forrásoktól szerzett információk alapján eddig megnevezett nyelvi képzési helyek - többek között a Károli Gáspár Református Egyetem nyelvi intézete és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem idegen nyelvi központja - többnyire tagadnak.
A bizonyítványgyártó szervezet budapesti központú volt, a vizsgahelyeket úgy válogatták össze, hogy közel legyenek a fővároshoz (valamennyi Pest megyében található), s általában ne legyen túl nagy forgalmuk. Az írásbeli teszteken a gyanú szerint a bennfentes jelöltek előre megkapták a megoldásokat: a „bebiztosítás” ára középfoknál 300 ezer, felsőfoknál 500 ezer forint volt. Bár az ügyészség tagadja, a HVG és a hvg.hu információi szerint politikusok is érintettek lehetnek, esetük azonban elévült, így nincs ellenük eljárás. A teljes cikket a HVG e heti számában olvashatjátok el.
A magyar oktatás történetét számos meghatározó politikus és reformer alakította az elmúlt évszázadok során. Az iskolarendszer kiépítése, a tankötelezettség bevezetése vagy a felsőoktatás fejlesztése mind olyan változások, amelyek ismert oktatási miniszterek nevéhez köthetők - közülük gyűjtöttünk ki három kulcsfontosságú személyt.
Az érettségi előtti utolsó hetekben könnyű abba a hibába esni, hogy még több új anyagot próbáltok megtanulni, miközben nem biztos, hogy ez hozza a legtöbb pontot.
A leendő miniszterelnök a közösségi oldalán egy videóban reagált arra, hogy sajtóértesülések szerint Rubovszky Rita lesz az oktatási miniszter.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Elmagyarázzuk, mikor jelenhetnek meg a pontszámok a rendszerben.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
