A jövőben A2-es szintű nyelvtudással is lehet államilag elismert nyelvvizsgát szerezni - de hol fogadják majd el az alapfokúnál is könnyebb vizsgáért kapott bizonyítványt?
Eddig is hallottam A2-es nyelvvizsgáról. Akkor mi ebben az újdonság?
A2-es vizsgát eddig is lehetett tenni néhány nyelvvizsgaközpontban, de az A2-es bizonyítvány nem volt államilag elismert. Korábban csak a B1 (alapfok), B2 (középfok) és C1 (felsőfok) szintű államilag elismert bizonyítványt lehetett szerezni.
Az A2-es nyelvvizsga egyébként ugyanúgy olvasott és hallott szöveg értéséből, szövegalkotási feladatból, kétnyelvű vizsga esetén fordításból, és persze szóbeli részből áll majd, mint a többi vizsga.
A2? Mit tud, aki ilyen szinten beszél idegen nyelven?
Egyszerű helyzetekben, például vásárláskor vagy közlekedés közben képes elboldogulni. A társalgásban nem tud folyamatosan részt venni, mert nem ért meg annyit. Saját magáról, a családjáról, egyszerű élethelyzetekről rövid, egyszerű mondatokban tud beszélni. A követelményekről itt olvashattok többet.
Ha kíváncsiak vagytok a saját nyelvtudásotok szintjére, itt találtok A2-es szintű nyelvvizsgafeladatokat, ezen az oldalon pedig megnézhetitek, hogy milyen szinten álltok az A2-höz képest.
Jár az A2-ért pluszpont a felvételin?
Csak a B2-es és a C1-es komplex nyelvvizsgákért adnak pluszpontot, előbbiért 28, utóbbiért 40 pontot. A nyelvvizsgáért járó többletpontokról itt olvashattok.
És az egyetemek elfogadják az A2-es nyelvvizsgát a diplomához?
Nem. A képzés végéig legalább egy B2-es (tehát középfokú) nyelvvizsgát kell tennetek, sőt több szakon szigorúbbak a követelmények.
Akkor miért tennék ilyen vizsgát?
Az A2-es nyelvvizsgával elsősorban a szakiskolásokat próbálják megcélozni, hogy könnyebben vállalhassanak munkát külföldön vagy itthon, külföldi cégnél. A szakiskolákban alaposabb nyelvoktatásra egyébként sincs lehetőség, a kerettanterv ugyanis csak heti két órát biztosít az idegennyelv-oktatásra.
Akiknek a nyelvvizsga miatt ragadt benn a diplomájuk, márciustól jelentkezhetnek ingyenes nyelvtanfolyamokra. Erről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
