2025. február 15-ig adhatjátok le a jelentkezéseteket a felsőoktatási felvételire. Mutatjuk, mi történik, ha a jelentkezési időszak végéig nem töltitek fel a nyelvvizsgát.
A jelentkezéshez szükséges dokumentumokat az E-felvételi rendszerébe kell feltöltenetek. A szabályok szerint a már rendelkezésre álló dokumentumokat 2025. február 15-ig, az ezt követően megszerzetteket pedig legkésőbb 2025. július 9-ig.
A jelentkezési határidőt követően a Hivatal létrehozza a felvételi eljárás központi nyilvántartását, várhatóan pedig 2025. március 20-tól elérhetőek lesznek az ügyintézési funkciók az E-felvételiben. Így a hiányos dokumentumokat legkésőbb 2025. július 9-ig pótolhatjátok.
Az ügyintézés során lehetőségetek lesz:
Ezért, ha a jelentkezés határideje után szerzitek csak meg a nyelvvizsgát, nem kell aggódnotok, ugyanis az ügyintézés időszakában még bőven lesz időtök a dokumentum pótlására.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
