2023-hoz képest három pontot rontva Európában a 17. helyre csúszott Magyarország az English Proficiency Indexben.
Tartja a 17. helyét Magyarország az EF legújabb, 2024-es English Proficiency Indexében, amelyet a lakosság angol nyelvtudása alapján állítanak össze minden évben.
A 2024-es listában összesen 116 európai, ázsiai és közel-keleti országot rangsoroltak, ami hárommal több, mint ahány a 2023-as listában szerepelt.
Az első helyre ezúttal is Hollandia került, amit
követ.
Magyarország a maga 17. helyével továbbra is a magas szinten álló országok közé tartozik, megelőzi azonban a térség több országa, így például Románia, Bulgária és Lengyelország is. A kifejezetten európai listában pedig 2023-hoz képest két helyet visszacsúsztunk; míg abban az évben még a 15. helyen álltunk, 2024-ben a 17. helyen. Ez feltehetően a mutatószám romlásának tudható be. Míg 2023-ban az európai listtában 588 pontot szereztünk, 2024-ben három ponttal kevesebbet, 585 pontot.
Az országban egyébként a legtöbben Budapesten beszélnek angolul, a korosztályos bontás szerint pedig a legjobb nyelvtudással a 26-30 év közöttiek rendelkeznek.
A jelentést ide kattintva nézhetitek meg.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
