Az ELTE január 19-ig kiadja a diplomát azoknak, akik eddig a nyelvvizsga hiánya miatt nem vehették át

Jó hírt közölt volt hallgatóival az Eötvös Loránd Tudományegyetem.

  • Eduline

Az egyetem legkésőbb 2023. január 19-ig kiállítja az oklevelét azoknak, akiknek ezt a korábbi szabályozás szerint – nyelvvizsga hiányában – nem tehette meg – írja oldalán az Eötvös Loránd Tudományegyetem.

Hozzáteszik: a felsőoktatási törvény módosítása miatt megkapják oklevelüket a korábban előírt nyelvvizsga bemutatása nélkül azok is, akik a mostani záróvizsga-időszakban teljesítik sikeresen a záróvizsgát, illetve a mostani félévben szerzik meg abszolutóriumukat, és később sikeresen záróvizsgáznak.

„A jogszabályváltozás érinti a többi hallgatót is, a velük szemben támasztott követelmények változásáról az egyetem megfelelő időben értesíti őket” – teszi hozzá az ELTE.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István