Jön a nyelvvizsga-amnesztia: ma szavaznak a felsőoktatási törvény módosításáról

Szerdán szavaz a parlament a felsőoktatási törvény módosításáról - többek között rábólinthatnak arra a passzusra is, amely törli a B2-es nyelvvizsgát az alapszakos diplomák kiadásának feltételei közül. Az egyetemek és főiskolák ugyanakkor továbbra is kötelezővé tehetik a nyelvvizsga megszerzését.

  • Szabó Fruzsina

Frissítés: megszavazták a jogszabály-módosítást:

„A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga” – ez a rövid mondat is bekerül majd a felsőoktatási törvénybe, ha szerdán a parlament is rábólint a jogszabály módosítására.

Eddig a törvény szigorúbb feltételeket szabott meg: a záróvizsga mellett az alapszakokon legalább egy B2-es – vagyis középfokú – komplex nyelvvizsgára volt szükség ahhoz, hogy a végzett hallgatók megkapják a diplomájukat.

Ez mit jelent? Nem fognak nyelvet oktatni az egyetemeken?

De fognak. A módosításban az áll, hogy az egyetemeknek, főiskoláknak „gondoskodniuk kell” a szaknyelv oktatásáról. „A (felsőoktatási intézmény) a tanterv részeként biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy a hallgató megszerezhesse a tantervben meghatározott, az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismereteket. A felsőoktatási intézmény a tantervben foglaltak szerint biztosítja a tudásmérés lehetőségét a hallgató részére és értékeli az idegen szaknyelvi ismeretek megszerzését. A felsőoktatási intézmény a tantervben meghatározhat az idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy más nyelvtudásmérést” – emelik ki.

Ez egyben azt is jelenti, hogy az egyetemek és főiskolák akár úgy is dönthetnek, hogy bár a diploma kiadásának nem feltétele a nyelvvizsga megszerzése, a tantervnek része lesz valamilyen nyelvi mérés - vagy akár kötelezővé tehetik a nyelvvizsga megszerzését is.

Mi lesz azokkal, akik már végeztek?

Túl sok exhallgatót nem érint a változás, a kormány ugyanis – a koronavírus-járványra hivatkozva – 2020-ban és 2021-ben is nyelvvizsga-amnesztiát hirdetett, ráadásul nemcsak azok kapták meg a diplomájukat, akik ebben a két évben végeztek valamelyik egyetemen vagy főiskolán, hanem azok is, akiknek a diplomájuk valamikor korábban „ragadt benn” az egyetemen. A felsőoktatási államtitkárság szerint körülbelül 140 ezer oklevelet adtak ki.

A mostani jogszabályváltozással viszont azok is jól járnak, akik 2021. augusztus 31-e után záróvizsgáztak, de nyelvvizsga hiányában nem vehették át a diplomájukat. György László néhány hete – még felsőoktatási államtitkárként – beszélt arról a parlamentben, hogy ha elfogadják a jogszabályt, ők is megkaphatják az oklevelüket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.