„Sok olyan tanár lesz, aki nem tud majd legálisan órát vállalni”– mondta a kedd délután elfogadott katatörvény hatásairól a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke az Eduline-nak. A kata szabályainak szigorítása miatt ugyanis a nyelvtanárok egy része is patthelyzetbe került, pedig a nyelviskolák eddig is komoly pedagógushiánnyal küzdöttek. Ráadásul a tanfolyamok ára is magasabb lehet.
„Vannak olyan nyelvtanárok, akik több helyen is vállalnak órákat, akár több nyelviskolában. Nekik a kata megfelelő rugalmasságot és kedvező adózást jelentett” - mondta Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (NYESZE) elnöke az Eduline kérdésére. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan érinti a nyelvoktatásban dolgozókat a hétfőn benyújtott, kedden pedig már meg is szavazott törvény a kisadózó vállalkozók tételes adójáról (kata).
A jogszabály alapjaiban írta át a katásokra vonatkozó szabályokat, ezek a tanárok, oktatók egy részét is érintik. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete arra figyelmeztett keddi délutáni közleményében, hogy több tízezer, oktatásban dolgozó katás vállalkozóként egészíti ki - fogalmazott a szakszervezet - "nyomorbérét", például céges tanfolyamokat tart, képzéseket szervez, esetleg felnőttképzőknél vagy nyelviskolákban vállal másodállást.
Még nagyobb lesz a tanárhiány a nyelviskolákban
A katát érintő módosítás a nyelvtanárok egy részét is ellehetetleníti - elsősorban azokat, akik nyelviskolában tanítottak vagy cégeknél oktattak idegen nyelveket. Ők a jövőben nem adózhatnak majd ebben a formában, a katások ugyanis a jogszabály-módosítás után kizárólag magánszemélyeknek adhatnak majd számlát, cégeknek nem.
Légrádi Tamás arra számít, hogy a módosítás sokakat visszaterel majd a feketegazdaságba, sok olyan tanár lesz, aki a jövőben nem tud majd legálisan órákat vállalni, így az egyébként törvényesen működő nyelviskoláknak meg kell majd küzdeniük az egyébként is érzékelhető nyelvtanárhiány súlyosabbá válásával.
A kedvezményes adózás lehetőségének megszűnése miatt valószínűleg az óradíjak még magasabbak lesznek, ami - teszi hozzá a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke - sokakat eltántorít majd a nyelvtanulástól, "ez pedig mind egyéni, mind nemzetgazdasági szinten óriási károkat fog okozni".
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
