A magyarországi koreai nyelvoktatás kiszélesítéséről is megállapodott Magyarország és Dél-Korea – ezt mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön, a visegrádi országok és Dél-Korea csúcstalálkozója után.
Szijjártó Péter újságíróknak azt mondta: Magyarországon jelenleg három középiskolában és két egyetemen lehet koreai nyelvet tanulni, most pedig megállapodtak abban, hogy a koreaiak nyelvtanárok küldésével segítenek abban, hogy több középiskolában és több egyetemen lehessen nyelvet oktatni, illetve koreai tanulmányokat folytatni.
A tárcavezető szerint a két ország közötti gazdasági együttműködés fejlődése miatt egyre több koreai beruházó Magyarországon, így fontos, hogy egy oktatási, képzési, tudományos lábbal is kiegészítsék a megállapodást.
Orbán Viktor szerdán arról beszélt, hogy megkezdték a tárgyalásokat egy komoly, nagy koreai egyetemi kampusz létrehozásáról Budapesten. A miniszterelnök részleteket egyelőre nem közölt.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
