A veszélyhelyzetben sem szeretnétek feladni a nyelvtanulást? Most utánajártunk, mennyiért kínálják a nyelviskolák az online kurzusaikat.
A nyelviskolák szuperintenzív, intenzív, félintenzív, normál, de egyes esetekben még hétvégi nyelvtanfolyamokat is hirdetnek. Egy-egy ilyen kurzus általában 100 órát foglal magába, de vannak iskolák, ahol 120, 150 vagy 180 órás tanfolyamokat is találtok. A szuperintenzív és intenzív képzések hetente 5x5 órás, illetve 2x5 órás bontásban zajlanak, míg a normál tréningeknél hetente 2x3 órával kell számolnotok.
A 100 órás tanfolyamok ára – intenzivitástól függetlenül – 60 és 100 ezer forint között mozog, a 150-180 órás képzésekért pedig általában 100-140 ezer forintot kell fizetni, de a szemfülesek már 80 és 100 ezer forint között is találhatnak 180 órás kurzusokat.
Ha hétvégi képzéseken gondolkodtok, akkor rendszerint 50 órára számíthattok, ami heti 1x5 órát jelent. Az ilyen tanfolyamok 50 ezer forintnál kezdődnek.
A legtöbb nyelviskolában angolkurzusokat kínálnak, de találtunk német, spanyol, francia és olasz képzéseket is.
Mi lesz az elhalasztott nyelvvizsgákkal? Az egész felvételi rendszert át kell szervezni
"Az egész felvételi rendszert, ezzel együtt a nyelvvizsgák eljárásrendjét és az érettségiket is át kell szervezni" - mondta az Eduline-nak Rozgonyi Zoltán a Nyelvtudásért - Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke, akivel az elhalasztott tavaszi nyelvvizsgákról és a lehetséges folytatásról beszélgettünk.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
