Az intézményeknek 30 nap, az egyéni pályázóknak 60 nap áll rendelkezésükre arra, hogy jelentkezzenek a kormányzat által meghirdetett, ingyenes külföldi nyelvi kurzusokra - közölte az M1 hétfői műsorában a programért felelős miniszteri biztos.
"A diákokat intenzív nyelvtanulás várja, délelőttönként nyelvi kurzusok, délután, valamint hétvégén pedig kulturális és sportprogramokat szerveznek a nyelviskolák, melyeken az idegen nyelveket a diákok használni tudják. A programban 140 000 középiskolás jogosult részt venni idén" - írta az Emberi Erőforrások Minisztériuma múltheti közleményben.
Bartos Mónika hangsúlyozta: a 9-10. évfolyamos diákok által igénybe vehető programban fejenként 2000 eurót használhatnak fel a fiatalok; ez a kurzus és az utazás költségein túl tartalmazza a biztosítás díját, illetve a költőpénzt is.
A legutóbbi adatok szerint a kiutazók 318 akkreditált külföldi nyelviskolában vehetnek részt kétszer kéthetes angol, francia és német nyelvtanfolyamokon - tette hozzá az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteri biztos.
Ingyenes kéthetes külföldi nyelvtanulás: megnyílt a pályázati felület
Indul a külföldi nyelvtanulási program jelentkezése. Február 28-tól adhatjátok be online pályázatotokat, ha részt szeretnétek venni a programban.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
