A második nyelvvizsga is lehet ingyenes? Itt vannak a szabályok

Hány nyelvvizsga díja igényelhető vissza, és mik a pontos szabályai az ingyenességnek? Fontos kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Évekkel ezelőtt szereztem középfokú nyelvvizsgát, most azonban készülök egy újabb nyelvvizsgára. A második sikeres vizsgának is vissza lehet igényelni a díját?

Bár a szabályok szerint az első nyelvvizsga lehet csak ingyenes, további kikötés, hogy 2018. január 1-jét követően elsőként megszerzett nyelvvizsgáról van szó. Vagyis, ha a számodra első (vagy akárhányadik) nyelvvizsgát még 2018 előtt szerezted, és azóta most először tennél sikeres vizsgát, annak az összegét valóban visszakaphatod.

A középfokú vizsgákért átlagosan 28-34 ezer forintot kell fizetni a legnépszerűbb nyelvvizsgaközpontokban - ezt az összeget pedig sikeres nyelvvizsga esetén visszakaphatjátok. Ehhez azonban hivatalos kérelmet kell benyújtanotok a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának. A pontosabb részletekről itt olvashattok.

Több mint 65 ezer sikeres nyelvvizsgázó kapta vissza a nyelvvizsga árát

Az elmúlt két évben már több mint 65 ezer fiatal igényelte és kapta vissza a sikeres nyelvvizsgájának az árát, ami összesen kétmilliárd forintnyi összeget jelent.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.