A szülők kétharmada szerint az iskola nem készít fel a középfokú nyelvvizsgára, harmaduk pedig félt attól, hogy gyermeke nem kerül be egyetemre, főiskolára, ha azt kötelezővé teszik a felvételin. A Szülői Hang kérdőívét kitöltők 88 százaléka csökkentené a tanórák és a tananyag mennyiségét.
A Szülői Hang a közoktatásban nyújtott nyelvoktatásról indított felmérést a szülők körében, a kérdőívet több mint hatezren töltötték ki. A válaszadók többsége - az angolul tanuló diákok szüleinek 60, a németül tanulóknak 56 százaléka - szerint az iskolai oktatás nem képes biztosítani a középfokú nyelvvizsgára való felkészítést - írja honlapján a Szülői Hang.
A szülők 36 százaléka tartott attól, hogy a gyermekük kiszorult volna a felsőoktatásból a középfokú nyelvvizsga követelményének 2020-as bevezetése miatt. A többiek közül ugyanakkor csak 8 százalék bízta volna egyedül az iskolára a felkészítést, 36 százalékuk különórákat fizet a gyermekének. A szülők 65 százaléka szerint az ország számára a jelenlegi helyzetben káros lett volna a középfokú nyelvvizsga felvételihez kötése. A Szülői Hang ezért üdvözli a követelmény eltörlését - írják az összefoglalóban. A kötelező nyelvvizsga előzményeiről, illetve arról, hogy mi várható ezután, itt írtunk részletesen.
Az ingyenes, kétszer kéthetes külföldi nyelvtanfolyamok sikerében csak a válaszadók 30 százaléka bízik, a szülők döntő többsége szerint pedig másra is el lehetett volna költeni az arra fordított pénzt. A többség (53%) szerint a nyelvtanárok nagyobb anyagi megbecsülése és továbbképzése lenne hatékony.
Felvételi 2020: itt vannak a pontszámítási szabályok
Azok a diákok, akik most jelentkeznek a felsőoktatásba, és már rendelkeznek nyelvvizsgával, továbbra is előnyt élveznek a felvételi eljárás során, ezért a tudásért jelentős többletpont jár majd - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára.
A felmérés alapján a nyelvoktatással kapcsolatos problémákat a Szülői Hang a hét pontban foglalta össze. A szülők szerint rosszak az iskolákban használt nyelvoktatási módszerek: a nyelvtan és a szómagolás helyett a gyakorlati írásbeli és szóbeli kommunikációra helyeznék a hangsúlyt.
A válaszadók 7-14 százaléka számolt be róla, hogy az elmúlt egy évben legalább két héten keresztül nem volt érdemi nyelvoktatás, és az iskola a helyettesítést sem tudta szakszerűen megoldani. Emellett a gyakori tanárváltásokat is problémaként határozták meg, ami nehezíti a kötődést és csökkenti az oktatás hatékonyságát - írják.
Az esetek legalább ötödében a szülők kifejezetten elégedetlenek a tanár pedagógiai munkájával, ami az összefoglaló szerint arra vezethető vissza, hogy a nyelvtudás piacképes, ezért a rosszul fizető közoktatásban jelentős a kontraszelekció. A szülők a túl nagy létszámú csoportokat (angolból a diákok 15 százaléka, németből 10 százaléka tanul húsz főnél nagyobb csoportokban).
A szülők csaknem fele érezte úgy, hogy a nyelvi csoport nem a gyermek tudásszintjének megfelelő tempóban halad. A válaszadók döntő többsége (88%) szerint pedig csökkenteni kellene általában a tanórák, és ezzel együtt a tananyag mennyiségét.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
