Felmérték a középiskolák igényeit, a jogosult tanulók mintegy kétharmada már jelezte, hogy részt venne a kéthetes külföldi nyelvi kurzusokon - mondta Bartos Mónika miniszteri biztos a Magyar Nemzetnek. A részletes pályázati felhívás és a nyelviskolák képzési kínálata november 30-tól lesz elérhető.
A kéthetes, állami finanszírozású nyelvtanfolyamok keretében a legtöbben az Egyesült Királyságba utaznának, a második legnépszerűbb úticél Málta, a harmadik pedig Németország - írja a Magyar Nemzet.
Bartos Mónika, a külföldi nyelvi kurzusokért felelős miniszteri biztos a lapnak elmondta: a 140 ezer jogosult tanuló közül 90 ezren jelezték az érdeklődésüket az október 10-én zárult igényfelmérésben, 738 intézményből 531 töltötte ki a kérdőíveket. 81 ezer fő csoportosan, kilencezer tanuló pedig egyénileg szeretne külföldre utazni.
Az érdeklődők 80 százaléka angol nyelvterületre utazna, 17 százaléka német nyelvű tanfolyamra, három százalék pedig franciára jelentkezik. Mivel az országban egyetlen olyan iskola van, ahol a kínait első idegen nyelvként tanulják, így Kínába értelemszerűen csak ennek az intézménynek a tanulói mennek majd - tette hozzá a miniszteri biztos.
A programot a Tempus Közalapítvány szervezi és bonyolítja, állami előfinanszírozással valósul meg, a családoknak semmit sem kell fizetniük. Azok is részt vehetnek a nyelvtanfolyamokon, akiknek már van középfokú nyelvvizsgája.
A részletes pályázati felhívás és a nyelviskolák képzési kínálata november 30-tól lesz elérhető. A diákoknak a nyelviskolától befogadó nyilatkozatot kell beszerezniük a pályázathoz. Sok nyelviskola komplett szolgáltatáscsomagot kínál, a szállást és az utazást is intézik – mondta Bartos Mónika.
A kísérő tanárok között diákcsoportonként minimum egy nyelvtanárnak kell lennie, ebbe bekapcsolódhatnak a fenntartók másik iskoláiban tanító pedagógusok is. A csoportokat kísérő nyelvtanárok nyári szabadsága ugyanakkor így biztosan lerövidül.
A programban összesen 140 ezer diák vehet részt, a kéthetes utazás során 20-25 órás nyelvtanfolyamon tanulnak majd.
Külföldi nyelvtanfolyamok: fejenként több mint 600 ezer forintot szánnak az utazási költségekre
A kormány 90 milliárd forintot fordít a kéthetes külföldi nyelvi tanfolyamokra, amelyeken a 9. és a 11. évfolyamra járó diákok vehetnek részt - közölte az emberi erőforrások minisztere csütörtökön
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
