Akkor is visszaigényelhetem a díját, ha csak másodjára sikerül a nyelvvizsga? Olvasói kérdésre válaszolunk

Mi történik akkor, ha elsőre nem sikerül a nyelvvizsgátok, másodjára pedig már igen és visszaigényelnétek a nyelvvizsga-díját, vajon megtehetitek? Olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

2018 óta azok, akik a 35. életévüket nem töltötték be, és sikeres B2-es vagy C1-es nyelvvizsgát tesznek, visszakapják a vizsga díját.

De mi történik, ha csak másodjára sikerül a nyelvvizsgám, azt még visszaigényelhetem?

Mivel az első sikeres nyelvvizsga számít feltételnek, így tulajdonképpen "nem számít" az, hogy előtte a vizsgázó hányszor próbálkozott. Sikeres nyelvvizsga esetén, annak a vizsgadíját visszakaphatja, a többi vizsga díjára azonban nincsen támogatás.

Mi van akkor, ha csak az írásbeli vagy csak a szóbeli nyelvvizsga része nem sikerült elsőre?

Ha nem egy időben teljesítitek a nyelvvizsga szóbeli vagy írásbeli részét - és egyesíthető részvizsgát tesztek - attól még ugyanúgy visszakaphatjátok a nyelvvizsgátok díját, amennyiben minden más feltételnek megfeleltek. Ebben az esetben az egy éves határidőt (vagyis ameddig visszaigényelhetitek a vizsgadíjat) a második sikeres részvizsga letételét igazoló nyelvvizsga-bizonyítvány kiállításának napjától számítják.

Felvételi szabályok: pontosan milyen szintű nyelvvizsga kell jövőre?

Pontosan milyen követelményeket kell teljesíteniük a 2020-ban felvételizőknek? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.