Az Egyesült Királyság, Németország, Ausztria és Franciaország mellett Kínába, Máltára, Írországba is utazhatnak majd a diákok. Az első külföldi nyelvi kurzusokra ősztől lehet jelentkezni, az első csoportok jövő nyáron utazhatnak.
A 9. és 11. évfolyamos gimnazisták és szakgimnazisták az angol, a német, a francia és a kínai nyelvet gyakorolhatják nyáron, a kéthetes külföldi nyelvi kurzusokon – mondta az InfoRádiónak Bartos Mónika, a külföldi nyelvi kurzusok szervezéséért felelős miniszteri biztos.
Hozzátette: a diákok hét ország közül választhatnak, az Egyesült Királyság mellett Írországba, Máltára, Franciaországba, Németországba, Ausztriába és Kínába utazhatnak.
Minden jelentkezőnek biztosítanak helyet, viszont az utazáshoz bizonyos feltételeknek teljesülniük kell. Mint kifejtette: ajánlást kérnek az iskolától, emellett szükség van a család hozzájárulására és minimális nyelvtudásra is.
Ingyenes külföldi nyelvtanfolyamok: ezekbe az országokba utazhatnak a diákok
Ausztriában, Németországban, az Egyesült Királyságban, Máltán, Írországban, Franciaországban vagy Kínában vehetnek részt a kétszer kéthetes idegen nyelvi kurzuson a 9. és 11. évfolyamos középiskolások - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárának írásbeli válaszából.
Anyanyelvi tanároktól tanulhatnak majd külföldön a diákok, és a programban figyelni fognak arra, hogy minőségi szolgáltatást biztosítsanak, ennek érdekében az adott országok nagyköveteivel is felvették a kapcsolatot. A diákokat családoknál helyezik majd el.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
