Legyen gyakorlatiasabb a nyelvoktatás, államilag támogassák a tanítási idő utáni nyelvtanulási lehetőségeket, és a nem két tanítási nyelvű iskolákban is lehessen idegen nyelven érettségizni a különböző tárgyakból. Többek között ezt javasolja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 330 pontos versenyképességi programjának oktatási részében.
Érdemes lenne úgy átalakítani a nyelvoktatást és a nyelvvizsgák rendszerét, hogy az jobban megfeleljen a munkaerőpiaci elvárásoknak, illetve a nemzetközi trendeknek – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 330 pontos javaslatcsomagjában, amelynek nyelvoktatási részét elsőként a Magyar Hírlap ismertette.
A dokumentum összeállítói szerint Magyarországon az idegennyelv-oktatás erős elméleti alapokon fekszik, viszont nem elég gyakorlatias, előtérbe kellene helyezni a szövegértés, a beszéd- és a prezentációs készségek fejlesztését. Ehhez – teszik hozzá – szükséges lenne a tanárok továbbképzése, a nyelvi óraszámok növelése, valamint az anyanyelvi tanárok bevonása.
Arra is kitérnek, hogy a tanítási időn kívüli idegen nyelvű szakkörök, nyelvvizsga-felkészítők állami támogatására is szükség lenne, az MNB úgy látja, ez elősegítené a sikeres nyelvvizsgák számának a növekedését. Fontosnak tartják, hogy a továbbiakban is megmaradjon a sikeres nyelvvizsga esetén a vizsgadíj visszafizetése és a nyelvtanulásra felvehető diákhitel lehetősége, ezek ugyanis szélesebb körben teszik elérhetővé a nyelvtanulást.
Ismét elmaradt a nyelvvizsgarekord: mi lesz, ha jön a felvételi szigor?
Elmaradt a nyelvvizsgarekord 2018-ban - derül ki a friss statisztikákból. Bár négyezerrel többen nyelvvizsgáztak, mint egy korábban, az Eduline által megkérdezett szakértő szerint csupán annyi történt, hogy a nyelvtanulók egy része 2017 végén úgy döntött, egy-két hónappal elhalasztja a vizsgáját, így visszaigényelheti annak 20-30 ezer forintos díját az államtól.
„Ezen felül a közoktatási intézmények is hozzá tudnának járulni a hagyományos oktatási rendszeren kívüli kezdeményezések (például: szakkörök, nyelvvizsga-felkészítők, idegen nyelvű beszélgetőkörök) támogatásához helyszínek és tanárok biztosításával. Javasoljuk, hogy célzott állami pályázatok legyenek elérhetők az intézmények számára ilyen célú rendszeres rendezvények szervezésére” – írják.
Idegen nyelvű oktatás – nem csak a két tannyelvű iskolákban
Az MNB azt is javasolja minden közoktatási intézményben – ne csak a két tanítási nyelvű iskolák - oktassanak idegen nyelven különböző tantárgyakat. Hozzáteszik: ezt célszerű lenne engedélyhez kötni, ugyanakkor érdemes lenne extra finanszírozást biztosítani a programban részt vevő iskoláknak.
Ehhez – vélik – szükséges lehet, hogy egyes tantárgyakból több nyelven is felvételizhessenek a középiskolákba a diákok, és a nem két tannyelvű iskolákban is tudjanak idegen nyelvű érettségit tenni különböző tárgyakból. A dokumentum összeállítói azzal a gondolattal is eljátszottak, hogy ha az új rendszer beváltja a hozzá fűzött reményeket, érdemes megfontolni azt is, hogy minden gimnáziumi tanulónak legalább egy tantárgyat kötelező módon idegen nyelven kelljen teljesítenie.
Nyelvtudás: nem állunk jól
2016-ban a 25-64 éves korosztálynak csupán 42 százaléka beszélt legalább egy idegen nyelvet. Ez az arány a munkaerőpiacra belépő fiatalok körében valamivel magasabb volt (56 százalék), de még ez is az egyik legalacsonyabb érték uniós szinten.
Az angolból megszerzett nyelvvizsgák száma is folyamatos csökkenést mutat, ugyanakkor a 14-19 éves korosztályban teljesített nyelvvizsgák aránya egyre inkább növekszik. Az MNB tavalyi, 180 pontos akciótervében azt tűzte ki célul, hogy minden diák szerezzen legalább középfokú angol nyelvvizsgát a középiskolai évei végére.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
