Első alkalommal rendezi meg ma a Nyelvtudás napját a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete, a rendezvénnyel az idegennyelv-ismeret és a nyelvtanulás fontosságára kívánják felhívni a szervezők a figyelmet. Ezen a napon országszerte 26 nyelviskola várja programokkal az érdeklődőket.
A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE) kezdeményezésére tartandó országos rendezvényhez Budapesttől Debrecenig, Soprontól Nyíregyházáig csatlakoztak NYESZE-tagiskolák. Az intézmények ingyenes programmal, valamint különféle akciókkal várják az érdeklődőket. A program keretében lesznek bemutató órák, nyelvi és országismereti vetélkedők, több iskolában pedig ingyenes próbanyelvvizsgát is tartanak. Elképzelések szerint az eseményt a jövőben évente megrendezik. A részletes programot itt nézheted meg.
A Nyelvek Európai Napjához kapcsolódó rendezvény célja a nyelvtanulás népszerűsítése mellett, hogy a nyelvtanulás iránt érdeklődők körében tudatosítsa a kiváló minőség és a megbízhatóság fontosságát. Ezzel is segíteni kívánják mind a nagyközönséget, mind pedig a munkatársaik számára nyelvtanulási lehetőséget biztosítani kívánó vállalatok illetékeseit abban, hogy tisztában legyenek azzal, milyen szempontok szerint érdemes nyelviskolát választani.
A Nyelviskolák Szakmai Egyesületét alapító tagjai az iskolarendszeren kívüli minőségi nyelvoktatás ügyének támogatására, a nyelvtanulók számára előnyös,hatékony nyelvi képzési lehetőségek nyújtásának elősegítésére hívták életre már 1992-ben. Az egyesület tagjai kizárólag azok a nyelviskolák lehetnek, amelyek megfelelnek a szervezet szigorú minősítési követelményeinek. Ezen iskolák rendelkeznek a "Minősített és Ajánlott Nyelviskola" címmel, valamint a minőséget jelző "Q" betűs logóval.
Az Európa Tanács kezdeményezésére 2001-ben tartották a nyelvek európai évét, azóta szeptember 26. a nyelvek európai napja. Célja, hogy népszerűsítse a nyelvtanulást, tiszteletet ébresszen minden európai nyelv iránt, beleértve a kisebbségek által, valamint a csak az egyes régiókban beszélt nyelveket is.MTI
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
