Első alkalommal rendezi meg ma a Nyelvtudás napját a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete, a rendezvénnyel az idegennyelv-ismeret és a nyelvtanulás fontosságára kívánják felhívni a szervezők a figyelmet. Ezen a napon országszerte 26 nyelviskola várja programokkal az érdeklődőket.
A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE) kezdeményezésére tartandó országos rendezvényhez Budapesttől Debrecenig, Soprontól Nyíregyházáig csatlakoztak NYESZE-tagiskolák. Az intézmények ingyenes programmal, valamint különféle akciókkal várják az érdeklődőket. A program keretében lesznek bemutató órák, nyelvi és országismereti vetélkedők, több iskolában pedig ingyenes próbanyelvvizsgát is tartanak. Elképzelések szerint az eseményt a jövőben évente megrendezik. A részletes programot itt nézheted meg.
A Nyelvek Európai Napjához kapcsolódó rendezvény célja a nyelvtanulás népszerűsítése mellett, hogy a nyelvtanulás iránt érdeklődők körében tudatosítsa a kiváló minőség és a megbízhatóság fontosságát. Ezzel is segíteni kívánják mind a nagyközönséget, mind pedig a munkatársaik számára nyelvtanulási lehetőséget biztosítani kívánó vállalatok illetékeseit abban, hogy tisztában legyenek azzal, milyen szempontok szerint érdemes nyelviskolát választani.
A Nyelviskolák Szakmai Egyesületét alapító tagjai az iskolarendszeren kívüli minőségi nyelvoktatás ügyének támogatására, a nyelvtanulók számára előnyös,hatékony nyelvi képzési lehetőségek nyújtásának elősegítésére hívták életre már 1992-ben. Az egyesület tagjai kizárólag azok a nyelviskolák lehetnek, amelyek megfelelnek a szervezet szigorú minősítési követelményeinek. Ezen iskolák rendelkeznek a "Minősített és Ajánlott Nyelviskola" címmel, valamint a minőséget jelző "Q" betűs logóval.
Az Európa Tanács kezdeményezésére 2001-ben tartották a nyelvek európai évét, azóta szeptember 26. a nyelvek európai napja. Célja, hogy népszerűsítse a nyelvtanulást, tiszteletet ébresszen minden európai nyelv iránt, beleértve a kisebbségek által, valamint a csak az egyes régiókban beszélt nyelveket is.MTI
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
