Az MSZP szerint az oktatási államtitkárságnak fogalma sincs arról, hogy milyen elvárásokkal szembesülnek a diákok a munkaerőpiacon, ha az angol nyelv oktatásának háttérbe szorítását tervezi.
Kunhalmi Ágnes, az ellenzéki párt elnökségi tagja közleményében azt írta, az idegennyelv-oktatást érintő ötletelés folyamatosan alakul: egyszerre van jelen a megvalósíthatatlan és értelmetlen szigorítás szándéka, a felsőoktatási felvételi nyelvvizsgához kötése, valamint az angol nyelv oktatásának alulsúlyozása más, latin eredetű európai nyelvek javára.
Úgy tűnik - fogalmazott a politikus -, hogy az államtitkárságnak fogalma sincs arról, mi a valódi helyzet, milyen nehézségekkel és feladatokkal szembesülnek a nyelvoktatók, milyen elvárásokkal szembesülnek a diákok a munkaerőpiacon. Kunhalmi Ágnes szerint a reális cél a világ minden területén beszélt angol általános, jó minőségű ismerete, "nem egy halom nyelv erőltetett látszatoktatása, ami legfeljebb kudarcélményt eredményez, nem valódi nyelvtudást". Olyan jó, hatékony nyelvoktatást kell megvalósítani, amelyhez mindenki hozzáfér az egész országban; ezt biztosan nem lehet azzal kezdeni, hogy az államtitkárság felszámolja a nyelvi előkészítő intézményét, hadat üzen az angol nyelvnek és semmit nem tesz a hozzáférés javításáért - teszi hozzá. Mint írta, ha az MSZP-nek nem is hisz Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, remélik, legalább azoktól a gazdasági vezetőktől elfogadja az angol nyelv elsődlegességét, akikkel nem régiben ő maga alapította meg a Gazdasági Szereplők Oktatási Kerekasztalát, akik a napi üzleti életből pontosan ismerik az angol nyelv globális szerepét. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága egy héttel ezelőtt azt közölte: sem a minisztérium, sem az államtitkárság nem rangsorolja a különböző nyelveket, egy hírportál birtokába jutott munkaanyagban a szaktárca nem az angol nyelv háttérbe szorítását javasolja. Pusztán arra a szakmai körökben folyó vitára utal, amely szerint, aki első nyelvként angolt tanul, az nehezebben sajátít el második idegen nyelvet, mint az, aki valamelyik neolatin nyelvvel ismerkedik meg először.MTI
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
