Egy friss felmérés szerint a Finnországban élő svédeknek már a fele sem ragaszkodik ahhoz, hogy a svéd nyelv kötelező tantárgy legyen minden finn iskolában.
A turkui svéd nyelvű egyetem, az Åbo Akademi által végzett felmérés szerint a finnországi svédeknek csak negyvenhat százaléka gondolja úgy, hogy fenn kell tartani a jelenlegi rendszert, vagyis minden finn iskolában oktatni kell a másik államnyelvet, a svédet is. Harminckilenc százalékuk azonban elfogadná, ha a kötelező finnoktatás megszűnne. A megkérdezettek tizenöt százaléka számára teljesen közömbös az oktatási nyelvek kérdése - írja a Nyelv és Tudomány.
Nils Torvalds, a Svéd Néppárt elnökhelyettese úgy nyilatkozott, hogy csak abban az esetben tudna egyetérteni a kötelező svédoktatás megszüntetésével, ha más módon tudnák garantálni a svéd nyelvű ügyintézés fennmaradását az önkormányzati és állami hivatalokban.
eduline
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
