Állítólag napi 8 óra alvás az ideális. De mi van akkor, ha a vizsgák miatt nincs annyi időnk? Utánajártunk!
Gyermekkorunkban azt mondták a szüleink, hogy ha már fáradtak vagyunk a tanuláshoz, akkor tegyük be a párna alá a könyvet, és majd álmunkban a fejünkbe száll a tudás. Ez nyilván nincs így, de mégis észrevehetitek magatokon, hogy ha este tanultok lefekvés előtt, akkor jobban megmarad az információ másnapra.
Ettől függetlenül nem éri meg egész éjszaka fent maradni, és csupán pár óra alvás után bemennetek a vizsgára. De akkor mi az ideális?
Egy, a Child Development tudományos szakfolyóiratban megjelent amerikai tanulmány a diákok tanulási és alvási szokásait vizsgálta. A kutatás eredménye azt mutatta ki, hogy minél magasabb osztályba jár egy diák, annál kevesebb időt tud alvásra szánni. Az átlagos nyolc óra helyett egy 12-es diák jó esetben 6.9 órát engedhet meg magának, ha mindennel el akar készülni.
A vizsgálat eredményeiből az is kiderült, hogy ha ennél az értéknél is kevesebbet alszik egy diák, akkor az másnap koncenrációs zavart és a képesítőképesség csökkenését eredményezte.
A kutatás arra is rávilágít, hogy akár fél óra plusz alvás is nagyban elő tudja segíteni a másnapi teljesítményt. Sőt, segít az addig megtanult információk elraktározásában. Ezzel szemben ha a plusz fél óra helyett még egy óra hajnali tanulást választotok, akkor nem csak, hogy annak az egy órának a termése kevésbé marad meg, de az előtte lévő hosszú órák információi is könnyebben elvesznek.
Egyébként a vizsgálat arra a konklúzióra jutott, hogy pont emiatt logikátlan az egy időszakra időzített több vizsga - mint az érettségi időszak vagy a vizsgaidőszak -, mert a pihenés nélküli folyamatos tanulás nem segíti elő az információk tényleges elraktározását.
Van, ami még a kávénál is jobb ötlet, ha tanulni akarsz
Ráadásul sokkal egészségesebb. Az alvás nem elvesztegetett idő, és egyáltalán nem csak a kimerültség után van rá szükségünk. Alvás közben ugyanis az agyben elmélyül a tudás, és minél több pihenéssel szakítod meg a tanulást, annál többminden tud tartósan elraktározódni az agyban.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
