"A magyar oktatás valaha nagyon sokat tudott a gyerekekről. Az első világháború előtt. Az oktatás az első világháború után kezdett el igazán romlani, mert ideológiai indoktrináción esett át, annak ellenére, hogy Gróf Klebelsberg Kuno nagyon sokat tett a magyar iskolákért és a magyar oktatásért. Itt egy pillanatra hadd álljak meg: Klik. Klebelsberg Kunóról nevezték el, a család tiltakozása ellenére. Joggal tiltakozott a család. A mi mai oktatási elképzelésünk azt mondja, hogy nem kell annyi egyetemi férőhely. Klebelsberg Kuno ezzel szemben úgy gondolta, sokkal több egyetemi férőhely kell. Azt mondta: menjenek többen teljes érettségit adó gimnáziumba úgy, hogy ne kelljen görögör, latint tanulniuk, hanem helyette két modern idegen nyelvet. Azt mondta, tűrhetetlen, hogy a magyar iskola zárt. Négy elemi, hat elemi, utána tanonc- vagy polgári iskola. Csak a kiválasztottak mehetnek a négy elemi után a gimnáziumba. Csak kevesen tudják, de Klebelsberg Kuno szerint 8 osztályos általános iskolára van szükség. Sokan azt hiszik, hogy ez ’45 után jött be, de igazából Klebelsberg találta ki, csak ’45 után terjedt el. Egységes képzést szeretett volna, ahol kezdetben mindenki 8 osztályt végez el, aztán innen nyitva van a pálya: bárhová lehet menni. A mai magyar oktatásban nincs koncepció. Gróf Klebelsberg Kunónak volt" - mondta a Mandinernek Vekerdy Tamás.

A pszichológus hozzátette: "nálunk a Kereskedelmi- és Iparkamara elnökének tanácsára, akinek semmi köze ehhez, nem ért hozzá, a kormány azt mondja: menjenek szakmát tanulni a fiatalok. Mi értelme van ennek? A tíz éven belül aktuálissá váló szakmák hatvan százaléka most még nem is létezik. Öt éven belül még a legegyszerűbb szakma is megváltozik. Persze kellenek jól képzett szakmunkások, de azoknak is az lenne a jó, ha nem nyolc, hanem tizenkét évet végeznének el".

Vekerdy szerint azt kell ambicionálni, hogy a gyerekek jó iskolába járhassanak, ahová az állam pénzt tesz be, és nem pénzt vesz ki. "Annyi hülyeségre költünk rengeteg pénzt. Mi a túrónak rendezünk vizes világbajnokságot? Minek? Ahelyett, hogy benyomnánk a pénzt az oktatásba, az egészségügybe, a szociális életbe, ami tényleg a nemzet elemi érdeke lenne. Csak azért, hogy büszkék legyünk? Ki a büszke? A vezérkar! Amit csinálnak az egyszerűen hülyeség és egyenesen nemzetellenes. Szóval pénz igenis van. És egy jól működő oktatási rendszerhez nem kellene sok pénz, de azért valamennyi igen" - mondta.

Hozzátette: Dél-Korea, Finnország és Szingapúr szegény országok voltak, amikor konszenzussal úgy döntöttek, hogy az oktatásba fognak pénzt nyomni. "Ezután gazdaságilag is hihetetlen módon feljöttek. Ellenzékben minden párt tudja, hogy az oktatásba kellene pénzt rakni, majd kormányra kerülve rögtön el is felejti és épp onnan kanalazza ki. Ez nemzeti katasztrófa".