"Annyi hülyeségre költünk rengeteg pénzt. Mi a túrónak rendezünk vizes világbajnokságot? Minek? Ahelyett, hogy benyomnánk a pénzt az oktatásba, az egészségügybe, a szociális életbe" - mondta a Mandinernek adott interjúban Vekerdy Tamás pszichológus, aki szerin a mai magyar oktatásban nincs koncepció.
"A magyar oktatás valaha nagyon sokat tudott a gyerekekről. Az első világháború előtt. Az oktatás az első világháború után kezdett el igazán romlani, mert ideológiai indoktrináción esett át, annak ellenére, hogy Gróf Klebelsberg Kuno nagyon sokat tett a magyar iskolákért és a magyar oktatásért. Itt egy pillanatra hadd álljak meg: Klik. Klebelsberg Kunóról nevezték el, a család tiltakozása ellenére. Joggal tiltakozott a család. A mi mai oktatási elképzelésünk azt mondja, hogy nem kell annyi egyetemi férőhely. Klebelsberg Kuno ezzel szemben úgy gondolta, sokkal több egyetemi férőhely kell. Azt mondta: menjenek többen teljes érettségit adó gimnáziumba úgy, hogy ne kelljen görögör, latint tanulniuk, hanem helyette két modern idegen nyelvet. Azt mondta, tűrhetetlen, hogy a magyar iskola zárt. Négy elemi, hat elemi, utána tanonc- vagy polgári iskola. Csak a kiválasztottak mehetnek a négy elemi után a gimnáziumba. Csak kevesen tudják, de Klebelsberg Kuno szerint 8 osztályos általános iskolára van szükség. Sokan azt hiszik, hogy ez ’45 után jött be, de igazából Klebelsberg találta ki, csak ’45 után terjedt el. Egységes képzést szeretett volna, ahol kezdetben mindenki 8 osztályt végez el, aztán innen nyitva van a pálya: bárhová lehet menni. A mai magyar oktatásban nincs koncepció. Gróf Klebelsberg Kunónak volt" - mondta a Mandinernek Vekerdy Tamás.
A pszichológus hozzátette: "nálunk a Kereskedelmi- és Iparkamara elnökének tanácsára, akinek semmi köze ehhez, nem ért hozzá, a kormány azt mondja: menjenek szakmát tanulni a fiatalok. Mi értelme van ennek? A tíz éven belül aktuálissá váló szakmák hatvan százaléka most még nem is létezik. Öt éven belül még a legegyszerűbb szakma is megváltozik. Persze kellenek jól képzett szakmunkások, de azoknak is az lenne a jó, ha nem nyolc, hanem tizenkét évet végeznének el".
Vekerdy szerint azt kell ambicionálni, hogy a gyerekek jó iskolába járhassanak, ahová az állam pénzt tesz be, és nem pénzt vesz ki. "Annyi hülyeségre költünk rengeteg pénzt. Mi a túrónak rendezünk vizes világbajnokságot? Minek? Ahelyett, hogy benyomnánk a pénzt az oktatásba, az egészségügybe, a szociális életbe, ami tényleg a nemzet elemi érdeke lenne. Csak azért, hogy büszkék legyünk? Ki a büszke? A vezérkar! Amit csinálnak az egyszerűen hülyeség és egyenesen nemzetellenes. Szóval pénz igenis van. És egy jól működő oktatási rendszerhez nem kellene sok pénz, de azért valamennyi igen" - mondta.
Hozzátette: Dél-Korea, Finnország és Szingapúr szegény országok voltak, amikor konszenzussal úgy döntöttek, hogy az oktatásba fognak pénzt nyomni. "Ezután gazdaságilag is hihetetlen módon feljöttek. Ellenzékben minden párt tudja, hogy az oktatásba kellene pénzt rakni, majd kormányra kerülve rögtön el is felejti és épp onnan kanalazza ki. Ez nemzeti katasztrófa".
Ez Vekerdy Tamás véleménye az érettségiről és az oktatásról
Vekerdy Tamás, az egyik legismertebb magyar pszichológus és író közzétette véleményét a gyerekek oktatásáról és életútjáról. Ötévesen nem angolul kell tanulni, hanem rohangálni az udvaron, a friss levegőn, látszólag céltalanul, mert attól fejlődik az agyuk. Gilisztát fogdosni, bodobácsot gyűjteni, sarazni és koszosnak lenni, rettenetesen koszosnak. Csúszni-mászni, bunkert építeni.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
