Czunyiné Bertalan Judit az új köznevelési államtitkár - jelentette be Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások...
Czunyiné Bertalan Judit az új köznevelési államtitkár - jelentette be Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője kedd délelőtt. Czunyiné 1998-ban történelem és magyar szakos tanári diplomát szerzett a Károli Gáspár Református Egyetemen, 2003-ban a Szegedi Tudományegyetem jogászképzésén diplomázott. Az új köznevelési államtitkár a Károli Gáspár Református Egyetemen és az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán is oktatott, német nyelven beszél.
Balog Zoltán az új államtitkárok bemutatása előtt azt mondta: jó döntés volt, hogy 2013 elején különválasztották a köznevelési és a felsőoktatási államtitkárságot, arról pedig maga a kormányfő döntött, hogy a két államtitkárságot ne vonják újra össze. Ki lesz az új felsőoktatási államtitkár? Friss cikkünket itt olvashatjátok el.
Nem Hoppál, nem Vinnai, nem Sipos
Korábban a Fidesz szóvivőjét, Hoppál Pétert tartották a legesélyesebbnek az államtitkári posztra, múlt héten azonban több lap megírta, hogy mégsem ő, hanem Vinnai Győző, a Nyíregyházi Főiskola Történelem Tanszékének a docense, a Fidesz országgyűlési képviselője lehet az új államtitkár. Hoppál végül a kulturális területet vezetheti államtitkárként.
Az év elején az eddigi köznevelési helyettes államtitkár, Sipos Imre neve forgott lehetséges Hoffmann-utódként, akiről azt mondták, hogy legalább „a szektorból jön”, a székesfehérvári Teleki Blanka gimnáziumnak volt az igazgatója, ahová korábban Orbán is járt.
Hoffmann Rózsa búcsúzik
Úgy tűnik, Hoffmann Rózsától végleg elbúcsúzhatnak a tanárok és a diákok. Az eddigi köznevelési államtitkár nem számíthat kormányzati munkára, de - a korábbi sajtóhírekkel ellentétben - a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) vezetésében sem fog részt venni. A testületet nem is vezetheti olyan, akinek nincs közalkalmazotti, tanári kinevezése és nem állami vagy önkormányzati intézményben dolgozik.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
