Czunyiné Bertalan Judit az új köznevelési államtitkár - jelentette be Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások...
Czunyiné Bertalan Judit az új köznevelési államtitkár - jelentette be Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője kedd délelőtt. Czunyiné 1998-ban történelem és magyar szakos tanári diplomát szerzett a Károli Gáspár Református Egyetemen, 2003-ban a Szegedi Tudományegyetem jogászképzésén diplomázott. Az új köznevelési államtitkár a Károli Gáspár Református Egyetemen és az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán is oktatott, német nyelven beszél.
Balog Zoltán az új államtitkárok bemutatása előtt azt mondta: jó döntés volt, hogy 2013 elején különválasztották a köznevelési és a felsőoktatási államtitkárságot, arról pedig maga a kormányfő döntött, hogy a két államtitkárságot ne vonják újra össze. Ki lesz az új felsőoktatási államtitkár? Friss cikkünket itt olvashatjátok el.
Nem Hoppál, nem Vinnai, nem Sipos
Korábban a Fidesz szóvivőjét, Hoppál Pétert tartották a legesélyesebbnek az államtitkári posztra, múlt héten azonban több lap megírta, hogy mégsem ő, hanem Vinnai Győző, a Nyíregyházi Főiskola Történelem Tanszékének a docense, a Fidesz országgyűlési képviselője lehet az új államtitkár. Hoppál végül a kulturális területet vezetheti államtitkárként.
Az év elején az eddigi köznevelési helyettes államtitkár, Sipos Imre neve forgott lehetséges Hoffmann-utódként, akiről azt mondták, hogy legalább „a szektorból jön”, a székesfehérvári Teleki Blanka gimnáziumnak volt az igazgatója, ahová korábban Orbán is járt.
Hoffmann Rózsa búcsúzik
Úgy tűnik, Hoffmann Rózsától végleg elbúcsúzhatnak a tanárok és a diákok. Az eddigi köznevelési államtitkár nem számíthat kormányzati munkára, de - a korábbi sajtóhírekkel ellentétben - a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) vezetésében sem fog részt venni. A testületet nem is vezetheti olyan, akinek nincs közalkalmazotti, tanári kinevezése és nem állami vagy önkormányzati intézményben dolgozik.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
