Ezeknek az egyetemistáknak kell havi 7 ezer forintot fizetniük

Kell-e annak a diáknak társadalombiztosítást fizetnie, aki külföldre megy tanulni? Itt a válasz.

  • Eduline

Az egészségügyi szolgáltatásokra járulékfizetés nélkül jogosultnak számít minden olyan magyar állampolgár, aki a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali tagozaton tanul. Ez azt jelenti, hogy aki külföldi egyetemen kezdi meg tanulmányait, azt ingyenes egészségügyi szolgáltatás nem illeti meg - írja az Adózóna.

A tanulmányait külföldön kezdő diák két megoldás között választhat. Az egyik lehetőség, hogy megfizeti a havi 7320 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, amivel külföldön az Európai Egészségbiztosítási Kártyához kapcsolódó ellátásokat veheti igénybe.

Dönthet úgy is, hogy megszünteti a belföldi lakcímét, így társadalombiztosítási szempontból külföldinek minősül, ugyanakkor nem lesz magyar egészségügyi szolgáltatása sem.

Más annak a diáknak a helyzete, aki már rendelkezik hallgatói jogviszonnyal Magyarországon, ám azt külföldi tanulmányaira tekintettel szünetelteti. Őt megilleti az egészségügyi szolgáltatás a hallgatói jogviszonyának a szüneteltetése alatt is.

Ezekre lesz szükségetek, ha külföldi tanulmányútra pályáznátok

Ha külföldön végeznétek a szakmai gyakorlatot vagy egy rövid tanulmányútra utaznátok, a Campus Mundi program nagy segítségetekre lehet. A Campus Mundi program támogatásával a világ szinte bármely pontjára eljuthattok szakmai gyakorlatra vagy egy rövid tanulmányútra, ehhez pedig akár 350 ezer forint ösztöndíjat is kaphattok havonta. Most pályázni is még egyszerűbb.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.