Most már biztos: vége a TÉR-nek
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
MTI / Máthé Zoltán
Januártól már az iskolák működtetése is állami kézbe került, vagyis a helyi önkormányzatoknak hivatalosan nem sok kapcsolatuk maradt az iskolákkal. Ennek kompenzálására jött létre a tankerületi tanácsok koncepciója: a tankerületi központok a helyi szakemberekkel közösen vitassák meg az intézményekkel kapcsolatos ügyeket. Ez azt jelenti, hogy az 59 tankerületi központ mellé 59 tankerületi tanácsnak kellett volna létrejönnie. Ám a szervezetek felállítása egyáltalán nem ment könnyen a Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi). Bár már tavaly júliusban azt nyilatkozta Palkovics László oktatási államtitkár, hogy készül a tanácsok működésének leírása, és reméli, hogy januárra meg is alakulnak, ebből eddig nem lett semmi - írja a Magyar Nemzet.
A végül közel egy év alatt megalkotott koncepció alapján a tankerületi tanácsoknak mindössze „javaslattevő, véleményező, tanácsadó” szerepe lesz, ráadásul „szükség szerint, de évente legalább kétszer” kell csak ezeket összehívni. További érdekesség, hogy minden tankerületi tanácsnak kötelező lesz működtetnie egy állandó antiszegregációs munkacsoportot.
A jelenlegi módosítási javaslatban úgy fogalmaznak, csak és kizárólag azok kerülhetnek a tanácsok állandó tagjai közé az elkövetkezendő öt esztendőre, akiket maga Balog Zoltán miniszter kér fel. Így helyet kapnak majd az illetékes tankerületi központ vezetői, a Klebelsberg Központ (KK) által javasolt, de azzal foglalkoztatotti jogviszonyban nem álló személyek (tanácsonként 1 fő), a Nemzeti Pedagóguskar által delegált szakemberek (1 fő), illetve az oktatásért felelős miniszter által felkért személyek (2-4 fő). Utóbbiak csak az alábbiakból kerülhetnek ki: az országos önkormányzati szövetségek, az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége, a tankerületi központ által fenntartott intézményekben működő diákönkormányzatok és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete.
