Minden második szülő több mint 50 ezer forintot költ a beiskoláztatásra. A legtöbbe az iskolaszerek és az iskolai öltözet kerül.
A Provident Pénzügyi Zrt. 500, általános- és középiskolás gyereket nevelő családot kérdezett meg, mennyibe kerül számukra az iskolakezdés. A megkérdezettek 54 százaléka több mint 50 ezer forintot költ tanszerekre és könyvekre, 15-15 százalék 30-40 és 40-50 ezer forint közötti összeget fizet ki. Meg kell húzni a nadrágszíjat: ennyibe kerül az egyetemi évkezdés
A tanévkezdéssel járó költségek finanszírozása a szülők többségének megterhelő anyagilag, a válaszadók negyede számára komoly anyagi gondot okoz az iskolakezdés, míg 46 százalékuk szerint csak kissé megterhelő az ilyenkor felmerülő kiadások fedezése.
A felmérésből kiderül, a szülők a szeptemberi időszakban a legtöbbet a gyermekek iskolai öltözetére, illetve olyan iskolai felszerelésekre fordítják, mint például iskolatáska, füzetek és íróeszközök. A válaszadók több mint fele egyaránt 20 000 forint feletti összeget szán a gyermekek ruháztatására és az iskolaszerek megvásárlására. A tankönyvekkel kapcsolatos kiadásoknál nagyobb eltérés látható az egyes válaszadóknál: a megkérdezettek 37 százaléka maximum 5000 forintot költ könyvekre, míg 28 százalékuk 10 és 20 000 forint közötti összeget, közel negyedük pedig több mint 20 000 forintot fizet tankönyvekre.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
