Iskola hajnal 5 órától? Furcsábbnál furcsább ötletekkel rukkol elő a szülői szervezet
Maszekoló iskolákat, illegális pénzbeszedést, pedagógusnapi ajándékokat emlegető közleményt adott ki hétfőn a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE), arra biztatva a szülőket, hogy ne fizessenek osztálypénzt. Nem ez volt a szervezet első javaslata - a furcsa ötletekből szemezgettünk.
Eduline
Senki ne fizessen osztálypénzt...
"Figyelem! Ha a szülők úgy érzik, hogy az iskolai, óvodai pénzkövetelések ellentétesek ingyenesség alkotmányos elvével, akkor kezdeményezzenek jogorvoslati eljárást az illetékes kormányhivatalnál" - hívja fel újra és újra a figyelmet a szülői szervezet, amely "illegális pénzkövetelésekről", "a szakképző iskolák kizsákmányolásáról" beszél, arra biztatva a szülőket, hogy az ebédpénzen kívül semmit ne fizessenek az iskoláknak.
pixabay
Jó tudni: az osztálypénzt - amely ellen az MSZOE rendre kikel - a legtöbb iskolában nem a pedagógusok ajándékaira (ahogy ezt a szülői szervezet sokszor hangsúlyozta), hanem az éves osztálykirándulásra, múzeum- vagy színházlátogatásra költik az iskolai csoportok.
A szülői szervezet a 9 órai iskolakezdés ötletének legutóbbi felbukkanásakor rukkolt elő az ötlettel: az iskolák már hajnal 5 órától legyenek kötelesek ellátni "az intézménybe beérkező tanulók pedagógiai felügyeletét, elhelyezését, foglalkoztatását, étkeztetését".
Az MSZOE azt is hozzátette: a 9 órás iskolakezdés ötletével "egymás ellen akarják uszítani a munkavállaló szülőket, akiknek 5-6-7 órakor kezdődik a munkaidejük, azokkal a szülőkkel, akik 9 órára járnak munkába, vagy egyáltalán nem dolgoznak".
Magyar diák ne vegyen részt a PISA-teszten
A szülői szervezet a 2012-es PISA-vizsgálat eredményeinek nyilvánosságra kerülése után jelentette ki: "a PISA vizsgálat felépítése, jellemzői, szervezésének, adatfelvételének, elemzési módszereinek és az eredmények bemutatásának módszerei nem felelnek meg a magyar tanulók ismeret alapú teljesítményének méréséhez", ezért az alaptanterv felülvizsgálatáig és a kompetenciaalapú oktatás bevezetéséig nincs értelme részt venni a PISA-teszten.
"Az MSZOE javasolja a PISA mérésekben való részvétel azonnali felfüggesztését!" - szögezték le.
Hátraarc: ki lehet erkölcstanár?
Élettársi kapcsolatban élő, elvált, gyermektelen pedagógus ne taníthasson erkölcstant - 2013 elején ezt javasolta a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete, amelynek elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorának végén bejelentette: Kálmán Olga meggyőző érvelése hatására úgy döntött, visszavonják az ajánlást.
Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
