Közzétették a világszerte 72 országban, több mint félmillió középiskolás bevonásával készült PISA-kompetenciafelmérés eredményeit - írja a 24.hu. A legfrissebb kutatásban vizsgálták a diákok együttműködését, együtt gondolkodását. Ezt változatos feladatokon keresztül vizsgálták a felmérésben: az egyikben például a diákoknak két mesterséges intelligencia csapattárssal kellett chaten kommunikálva megválaszolniuk kérdéseket egy kitalált országról, miközben a gépek folyamatosan nehezítették a közös munkát.
Szingapúr 561 ponttal vezeti a listát, az OECD-átlag pedig 500 pont, ám a magyar diákok mindössze 472 pontot értek el. A kelet-európai, illetve posztszovjet országok közül előttünk van Észtország (535), Szlovénia (502), Csehország (499), Lettország (485) és Horvátország (473) is. Mögöttünk Litvánia (467), Szlovákia (463) és Bulgária (444) végzett a mért államok közül.
Az OECD számításai alapján lényegesen (10 ponttal) a gazdasági potenciálunk alatt teljesítünk. Ám ha a kiszámolt 10 ponttal többet értek volna el a magyar diákok, még akkor is elmaradnánk a csehektől, a szlovénoktól és az észtektől is, azaz a régióban több versenytársunk messze jobban teljesít. Ez arra enged következtetni, hogy ezek az országok gazdasági erejükön felül teljesítenek az oktatásban.
A Case Solvers elemzése szerint szembetűnő, mennyire távol állnak a magyar oktatástól a felmérés feladatai. Míg itthon költők életrajzát és történelmi dátumokat kell bemagolni, a PISA-tesztben két mesterséges intelligencia karaktert kellett koordinálni, és így közösen minél több kérdést megválaszolni egy Xandar nevű kitalált országról. Máshogy fogalmazva: a magyar oktatás tudásközpontú, míg a PISA új modulja készségeket mér.
Évek óta téma, hogy a magyar diákok mennyire rosszul teljesítenek a háromévente megrendezett PISA-felméréseken. 2009 és 2012 között is már romlottak a mutatók, és ez azóta sem állt meg: a legújabb eredmények szerint a 2012-es, pocsék teljesítményt is sikerült alulmúlni idén.
