Siralmas a magyar diákok eredménye a PISA-teszten: itt a friss felmérés

Évek óta téma, hogy a magyar diákok mennyire rosszul teljesítenek a háromévente megrendezett PISA-felméréseken. 2009 és 2012 között is már romlottak a mutatók, és ez azóta sem állt meg: a legújabb eredmények szerint a 2012-es, pocsék teljesítményt is sikerült alulmúlni idén.

  • Eduline

A legfrissebb felmérés eredményei szerint a teljes lista utolsó fertályában foglalunk helyet. Míg az OECD-átlag 493-500 pont, a magyar diákok átlagteljesítménye 472-477 pont. Ezzel a 27-29. helyet sikerült megcsípni a 35 OECD-ország közül.

2012-ben 494 pontot értek el a magyar diákok természettudományból, idén 17 ponttal kevesebbet. Szövegértésből 18 pont (488 után 470 pont) a visszaesés három év alatt, matematiákból változatlan eredményt értek el, 477 pontot.

 

oecd.org

Ez azt jelenti, hogy 2006 óta átlagosan  9 ponttal lettek rosszabbak a magyar gyerekek eredményei természettudományokból, szövegértésből pedig 12 pontos a visszaesés. Matematikából 4 pont az átlagos csökkenés. (Grafikonokat itt találtok)

 

Compareyourcountry
PISA-vizsgálatok
A PISA-vizsgálatokat az 1990-es végén az OECD (Organization for Economic Co-operation and Developement – Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) hívta életre. Magyarország már az első, 2000-es PISA-vizsgálatban is részt vett. A PISA-vizsgálatot azzal a céllal hozta létre az OECD, hogy az oktatási rendszerek teljesítményét és egyéb jellemzőit mérje oly módon, hogy a modern, tudásalapú munkaerőpiac szempontjából fontos képességek – a szövegértés, az alkalmazott matematikai, valamint az alkalmazott természettudományi műveltség – területén vizsgálja a tankötelezettség végéhez közeledő, tizenöt éves tanulók tudását.

Természettudományok tekintetében az OECD-átlag 493 pont, a magyar diákoké 477. A szövegértésnél 493 pontos OECD-átlaghoz képest csak 470 pont a hazai diákok átlaga. Matekból sem vagyunk sajnos jobbak, 490-et kellett volna elérni az átlaghoz, de csak 477 sikerült.

A legjobbak között az ázsiai országokon kívül ott van még Finnország és Észtország is. Szingapúr, Japán, Korea és Kanada stabilan jól teljesít. Szintén a legjobbak közt kapott helyet Tajvan, Hongkong és Vietnám, de Kína sincs lemaradva.

A környékről a szlovén és a lengyel diákok teljesítettek a legjobban, de ők már más ligában játszanak, és a világelithez mérhetik magukat.

Sovány vigasz, de Románia és Szlovákia nálunk is rosszabbul teljesít oktatás terén.

Egyetlen mutatónk lett zöld a grafikonoknál: a fiúk és lányok esélyegyenlőségét tekintve az átlag fölött sikerült teljesíteni.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.