Jogszabályban kellene tiltani, hogy oktatási intézményeken keresztül kis- és fiatalkorúakat arra kényszerítsenek, hogy politikai tartalmú rendezvényeken részt vegyenek - ezt kéri az Emberi Erőforrások Minisztériumától a Független Diákparlament.
"Megdöbbenve értesülünk újra és újra a hazai politika azon gátlástalanságáról, legutóbb a nagykanizsai gimnáziumban történt esetről, hogy kis- és fiatalkorúakat oktatási intézményükön kereszül, hierarchikusan alárendelt helyzetükkel visszaélve politikai rendezvényeken használnak díszletként" - így reagált közleményben a Független Diákparlament arra, hogy Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár, a Fidesz Zala megyei képviselője ellátogatott a nagykanizsai Mező Ferenc Gimnáziumba, hogy aktuális vidékfejlesztési kérdésekről beszélgessen végzős hallgatókkal.
A Független Diákparlament hozzáteszi: az oktatási kormányzatnak eljuttatott javaslatcsomagjukban idén és tavaly is kérték, hogy legyen végre jogszabály, amely rendezi ezt a kérdést. A szervezet szerint tiltani kellene, hogy kis- és fiatalkorúakat "arra kényszerítsenek, hogy politikai tartalmú rendezvényeken vegyenek részt".
"Aljas és etikátlan dolognak tartjuk, hogy diákokat poltikai rendezvényeken, előadásokon részvételre köteleznek, (minimum igazolatlan órát, rosszabb esetben szankcionálást is
szülne, ha kimaradnának), miközben az érdemi közéleti diskurzust azzal próbálják kiszorítani az iskolákból, hogy “itt nem lehet politizálni” - írják.Milliárdosok és politikusok iskolái: itt tanult Trump, Putyin és Merkel
Hol tanultak a világ legnagyobb hatalmú országainak vezetői? Minden vezető politikus jogász vagy közgazdász, ahogy Magyarországon? Angela Merkel Németország kancellárja a Lipcsei Egyetemen végzett fizika szakon, majd több mint egy évtizedig, 1990-ig maradt a tudományos pályán. Közben 1986-ban befejezte doktori disszertációját, így a természettudományok doktora lett.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
