Aláírásgyűjtésbe kezd a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a közoktatásban dolgozók körében – többek között azt szeretnék elérni, hogy a pedagógusbéreket meghatározó vetítése alap kövesse a minimálbért. De mi az a vetítési alap?
„A pedagógusok illetményét meghatározó vetítési alap automatikusan kövesse a mindenkori minimálbért úgy, ahogy azt az eredeti jogszabály előírta” – ez a PDSZ petíciójának egyik pontja. Nem először kérik, hogy a kormány állítsa vissza a pedagógus illetmények számításának eredeti rendjét, és ismét a mindenkori minimálbér alapján számítsák ki a fizetéseket.
Aláírásgyűjtésbe kezd a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a közoktatásban dolgozók körében – azt szeretnék elérni, hogy csökkenjen a tanárok túlterhelése és rendezzék az ágazatban dolgozók bérét.
Mi az a vetítési alap?
2014 tavaszán még azzal biztatta a pedagógusokat Hoffmann Rózsa akkori köznevelési államtitkár, hogy a minimálbér emelésével az ő fizetésük is évről évre magasabb lesz, egy évvel később utódja, Czunyiné Bertalan Judit már nem beszélhetett januári „fizetésemelésről”, a 2015-ös költségvetésről szóló törvény ugyanis alapjaiban változtatta meg a pedagógusok bérének alakulását.
Az illetményalapot 2015-től ugyanis nem az évente néhány ezer forinttal emelkedő minimálbér, hanem a vetítési alap alapján kezdték számolni, amelynek az összege azóta is 101 500 forint, ami a 2014-es minimálbérnek felel meg. Ez a kormány számára kényelmes megoldás - nem a versenyszférás alkutól függ, mekkora összeget kell elkülöníteni az iskolákban dolgozók fizetésére -, a pedagógusok azonban sok pénzt veszítettek a változtatással.
A helyzet valószínűleg jövőre sem változik, legalábbis a 2019-es költségvetésben ugyanaz a 101 500 forintos alap szerepel, mint a korábbi években.
Mennyivel lenne magasabb a tanárok bére, ha...?
Legalább 60-70 ezer forintot veszít havonta egy néhány éves tapasztalattal rendelkező tanító vagy tanár azzal, hogy a pedagógusok bérét még mindig a 101 500 forintos vetítési alap határozza meg, nem pedig az évről évre emelkedő minimálbér. Egyértelmű: ha jövőre magasabb lesz a minimálbér, még nagyobb lesz a „veszteség”.
Az oktatási államtitkár a rendszerváltás óta eltelt 28 év legnagyobb pedagógusbér-emeléséről beszél, míg az Eduline-nak nyilatkozó tanárok és tanítók fizetésük értéktelenedéséről. Tényleg 335 ezer forintot vihet haza egy tapasztalt pedagógus? Tiszta vizet öntünk a pohárba.
Szólások és közmondások, rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak, törtek és mértékegység-átváltások – többek között ezeket a témákat is érdemes lesz átnézni a nyolcosztályos gimnáziumokba készülő negyedikeseknek.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
A Helsinki Bizottság szerint az elmúlt évek gyakorlatához képest szokatlan módon járt el a nyomozó hatóság, amikor az ügyben a józan eszére hallgatott, és megszüntette a nyomozást.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
