Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Egy éven belül háromszor emelkedik a pedagógusok bére - mondta februárban Hoffmann Rózsa távozó köznevelési államtitkár, aki szerint ilyen mértékű fizetésemelésre évek óta nem volt példa. De mennyi az annyi? Tényleg tízezer forintos emelkedéssel számolhatnak a pedagógusok szeptembertől? Kik járnak jól, és kik kénytelenek beérni 406 forintos béremeléssel?
"A teljes béremelés egy tízszeletes torta. Ebből hat szeletet tavaly szeptemberben már megkaptunk, idén szeptemberben jön még egy szelet, 2015, 2016 és 2017 szeptemberében pedig még egy-egy" - iskolai matekpéldával magyarázta el a pedagógusok béremelésének ütemezését az eduline-nak az egyik budapesti gimnázium igazgatóhelyettese, gyorsan hozzátéve: nem a mi kedvünkért találta ki a tortás példát, saját kollégáinak is így szokta elmagyarázni, melyik évben milyen emelésre számíthatnak, az államtitkári széktől búcsúzó Hoffmann Rózsa által ismételgetett "60+10+10+10+10" százalékos béremelést a legtöbben ugyanis nem tudják forintra váltani.
"Nem tudom, hányszor magyaráztam el a kollégáimnak, hogy amikor azt hallják, hogy szeptemberben jön az újabb tíz százalék emelés, akkor nem arról van szó, hogy tíz százalékkal magasabb lesz a fizetésük" - magyarázta az igazgatóhelyettes.
Mennyi az annyi?
A pedagógusok fizetését ugyanis több lépcsőben emelik. Tavaly szeptemberben a 2013 és 2017 közötti időszakra tervezett, teljes béremelésnek a hatvan százalékát kapták meg a pedagógusok (ez nem azt jelenti, hogy a korábban százezer forintot kereső tanító tavaly szeptember óta 160 ezer forintot keres, az átlagos fizetésemelés 34 százalékos volt), a maradék negyven százalékot négy évre osztották el.

Idén szeptemberben jön az újabb emelés: a középfokú végzettséggel rendelkezők illetményalapja a minimálbér 118,5 százalékáról 118,9 százalékra emelkedik, az alap- vagy főiskolai diplomások 157,8 százalék helyett 163,3, a mester- vagy egyetemi diplomások 172,9 százalék helyett 179,6 százalékkal számolhatnak. Kiszámoltuk, mindez mit jelent forintban, bruttóban szeptembertől.
Kategória | Év | Középfokú végzettséggel | Alapszakos/főiskolai végzettséggel | Mesterszakos/egyetemi végzettséggel |
2. | 3-5 | 144 819 | 198 898 | 218 752 |
3. | 6-8 | 156 887 | 215 473 | 236 982 |
4. | 9-11 | 162 922 | 223 761 | 246 096 |
5. | 12-14 | 168 956 | 232 048 | 255 211 |
6. | 15-17 | 174 990 | 240 336 | 264 326 |
7. | 18-20 | 181 024 | 248 623 | 273 441 |
8. | 21-23 | 187 058 | 256 910 | 282 555 |
9. | 24-26 | 193 092 | 265 198 | 291 670 |
10. | 27-29 | 199 126 | 273 485 | 300 785 |
11. | 30-32 | 205 161 | 281 773 | 309 899 |
12. | 33-35 | 211 195 | 290 060 | 319 014 |
13. | 36-38 | 217 229 | 298 348 | 328 129 |
14. | 39-41 | 223 263 | 306 635 | 337 243 |
15. | 42-44 | 229 297 | 314 923 | 346 358 |
A "pedagógus II", a "mesterpedagógus" és a "kutatótanár" kategóriával nem foglalkoztunk, tavaly szeptemberben ugyanis a pályakezdők kivételével mindenki a "pedagógus I" fokozatba került.
A 406 forintos béremelés
Az első kategóriát is kihagytuk a táblázatból, a három évnél rövidebb ideje dolgozó pedagógusokat tavaly szeptemberben ugyanis nem a "pedagógus I", hanem a "gyakornok" fokozatba sorolták, ők ennek megfelelően kapnak fizetést. A gyakornokok bére a mindenkori illetményalap száz százaléka, ez jelenleg 120 277 és 175 493 forint között mozog, attól függően, hogy a pályakezdőnek középfokú végzettsége, alapszakos vagy mesterszakos diplomája van.
A legrosszabbul a középfokú végzettségűek járnak, ők gyakorlatilag meg sem fogják érezni a szeptemberi béremelést: jelenleg 120 277 forintos bruttó bérük van, szeptembertől 120 683 forintból gazdálkodhatnak. Az alapszakosok 160 167 forintos bruttó bére ötezer forinttal, 165 749 forintra emelkedik, míg a mesterdiplomásoké 175 493 forintról 182 294 forintra nő. Milyen vizsgák várnak a pályakezdő pedagógusokra? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Januárban jön az újabb emelés
A következő emelés 2015 januárjában jön – már ha ismét emelkedik a minimálbér összege. Az illetményalapot ugyanis – amely alapján a különböző végzettségű és besorolású tanárok, tanítók és óvónők fizetését kiszámítják – a mindenkori minimálbér határozza meg. Idén januárban például 98 ezerről 101 500 forintra nőtt a minimálbér, emiatt február eleje óta átlagosan 8-9 ezer forinttal többet visznek haza a pedagógusok: egy egyetemi végzettségű, kezdő tanár fizetése például bruttó 169 442 forint helyett 175 493 forint.
Jövő januártól anyagilag leginkább azok járnak jól, akik legalább 14 éve pedagógusként dolgoznak, van szakvizsgájuk, jelentkeztek a 2014-es egyszerűsített minősítési eljárásra, és április 30-ig feltöltötték portfóliójukat. Összesen 21 611-en véglegesítették a portfóliójukat, ők – ha megfelelnek a feltételeknek – januártól már a „pedagógus II” kategóriába kerülnek át, ezzel együtt a fizetésük is magasabb lesz. Egy 18-20 éve dolgozó, egyetemi végzettségű tanár alapbére a „pedagógus I” fokozatban jelenleg 263 240 forint, viszont a „pedagógus II” fokozatban már 289 563 forint lenne.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).