Egyre több kerületben toldják meg az önkormányzatok az óvodapedagógusok bérét – van, ahol bruttó 45 ezer, máshol 26-41 ezer forintos fizetéskiegészítéssel számolhatnak az óvodákban dolgozók, ám van olyan kerületi önkormányzat is, ahol a pályakezdő óvodapedagógusok kapnak bérkiegészítést egy éven keresztül. Ma ugyanis már a fővárosi óvodák is egyre nehezebb találnak óvónőket.
Ferencvárosban szeptembertől bruttó 45 125 forinttal egészítik ki az óvodapedagógusok fizetését – erről még májusban döntött a képviselő-testület. Az előterjesztés részletes adatokkal hívja fel a figyelmet arra, hogy a szakemberhiány a IX. kerületben is felütötte a fejét, ráadásul - olvasható az előterjesztésben - 2020 augusztusáig várhatóan 21 óvodapedagógus vonul majd nyugdíjba. A plusz juttatás mellett az önkormányzat két egyetemmel is felvette a kapcsolatot, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről és a Károli Gáspár Református Egyetemről is fogadnának gyakornokokat - abban bíznak, hogy közülük többen a kerületi óvodákban helyezkednének el a diploma megszerzése után.
A II. kerületben is úgy döntöttek, megtoldják az önkormányzati óvodákban és bölcsődékben dolgozók bérét, amelynek az összege munkabértől függően havi 26-41 ezer forint. A kerületi lap beszámolója szerint erre 2018-ban összesen 100 millió forintot költenek – így próbálják „helyben tartani” az óvodapedagógusokat, kisgyermeknevelőket és más óvodai-bölcsődei dolgozókat.
Aggasztó a pedagógushiány az óvodákban: van, ahová majdnemdiplomásokat is felvennének
Nemcsak tanárokból, óvodapedagógusokból is egyre nagyobb a hiány, jelenleg több mint 760 óvónőt keresnek az óvodák. Ma már Budapesten is egyre nehezebb betölteni az üres álláshelyeket: a kisebb településeken lakhatási támogatást vagy szolgálati lakást kínálnak a jelentkezőknek, míg például Ferencváros 45 ezer forintos plusz juttatással próbálja a kerületbe csábítani az óvodapedagógusokat.
Budafok-Tétény más eszközt választott, ott a pályakezdő óvodapedagógusok (vagyis azok, akiket „gyakornok” fokozatba sorolnak be a pedagógus-életpályamodell alapján) egy éven keresztül havi bruttó 30 ezer forintos fizetéskiegészítést kap az önkormányzattól.
Egyre nehezebb óvodapedagógust találni
Nem véletlenül dönt úgy egyre több kerületi önkormányzat, hogy pluszpénzzel próbálja vonzóbbá tenni saját óvodáit. Az Eduline-nak Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezete óvodapedagógiai tagozatának elnöke korábban azt mondta, míg néhány évvel ezelőtt főként a kistelepüléseken volt nagy a szakemberhiány, ma már a nagyobb városokban is egyre nehezebb betölteni az üres álláshelyeket. Hozzátette: egyre jobban öregszik a szakma, 55 év körül lehet az óvodapedagógusok átlagéletkora, a friss diplomások egy része pedig nem magyarországi óvodában helyezkedik el, hanem külföldi munkahelyet választ, ahol diplomával és nyelvvizsgával az itthoni fizetés többszörösét keresik meg.
A pályakezdő óvodapedagógusok bére ugyanis valóban nagyon alacsony: mivel a friss diplomásokat az életpályamodell alapján a „gyakornok” kategóriába sorolják, bérük a bruttó 200 ezer forintot sem éri el – nem véletlen, hogy sok kezdő óvodapedagógus „másodállásban” gyermekfelügyeletet vállal.
A közigazgatási állásportálon, a Közigálláson szeptember közepén egyébként majdnem háromszáz óvodapedagógusi állást hirdettek, többek között ferencvárosi, kőbányai, IX. és XII. kerületi óvodákba is keresnek még munkatársakat.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
