Mikor lesz a 2017-es őszi óraátállítás? Hat dolog, amit nem tudtál a téli időszámításról

Október 29-én ismét át kell állítani az órákat, hajnali 3 órakor 2-re kell visszatekerni a mutatót. De mióta létezik nyári időszámítás? Melyik az az ország, ahol "örök tél" van? És eredetileg miért vezették be az óraátállítást?

  • Eduline

1. Franklin ötlete volt?

A nyári időszámítás ötletét 1784-ben már Benjamin Franklin is felvetette, azt gondolta, az óraátállítás miatt összességében kevesebb gyertyát kell majd használni. Több mint száz évvel később egy új-zélandi rovarszakértő is előállt az ötlettel -ő kétórás különbséget javasolt -, 1905-ben pedig William Willet dolgozott ki részletes tervet. Elgondolása alapján április négy vasárnapján 20-20 perccel tekerték volna előre az órákat, szeptember négy vasárnapján pedig ugyanilyen ütemben állították volna vissza.

pixabay

Az angol parlament 1909-ben tárgyalta is a javaslatot, sőt egy bizottság is létrejött, amely az ötlet hasznosságát vizsgálta, végül azonban a törvényt nem fogadták el.

2. Óraátállítás: háborús "találmány"

Az energiacsökkentés miatt először a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia vezette be a nyári időszámítást, méghozzá 1916. április 30-án, este 11-kor. A nyári időszámítás Wikipedia-szócikke szerint ezt akkor, az első világháború alatt gyorsan átvette az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok (az USA hivatalosan csak 1918-ban vezette be) és sok más ország, de a háború végével az országok visszaálltak a normál időszámításra. A második világháború kitöréséig nem is merült fel a használata. Akkor ismét a háborús erőforrásokkal való spórolás miatt vezették be.

3. Van, ahol néhány éve változtattak

Az Egyesült Államokban 2007-ben döntésre jutottak: a nyári időszámítás akkor már húsz éve változatlan szabályait megváltoztatták, a téli időszámítás így november első vasárnapján kezdődik, és március második vasárnapján ér véget. A módosítástól az energiafelhasználás további csökkenését vártják.

4. A magyar helyzet

Magyarországon 1954-től 57-ig alkalmazták a nyári időszámítást, 1958 és 1979 között azonban nem kellett ide-oda állítgatni az órákat.

5. Oroszország örök télben

Oroszországban 2011-ben egész évre kiterjesztették a nyári időszámítást, ezzel Európa többi országához képest egy órával nőtt az időeltolódás (Fehéroroszországban is megszavazták az óraátállítás eltörlését, az ötlet Ukrajnában is előkerült, ott azonban leszavazták). Alig három évvel később azonban áttértek az egész éves téli időszámításra, mert az állampolgárok állítólag folyamatos alváshiányra, fáradtságra panaszkodtak, az állattartással foglalkozók szerint az állatok nem tudták megszokni az új rendszert, a tehenek - állították - például kevesebb tejet adtak.

6. Rosszul érezzük magunkat az óraátállítás után?

Van, aki napokig érzi az óraátállítás hatását, más semmit sem érzékel. Kutatók egyébként évtizedek óta vizsgálják a nyári időszámításra átállás egészségügyi hatásait,finn kutatók a tavaszi váltás következményeit vizsgálták, ők az alvászavarokkal hozták összefüggésbe, kísérleti alanyaik az óraátállítás után a megszokottnál kevesebbet aludtak, és kevésbé érezték kipihentnek magukat reggelente.

Hivatalos: ilyen lesz a 2017/2018-as tanév, itt vannak a legfontosabb dátumok

Megjelent a 2017/2018-as tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet a Magyar Közlönyben, vagyis már hivatalos, mikor kezdődik a tanév, mikor lesz az őszi, a téli és a tavaszi szünet, és mikor tartják az érettségi vizsgákat. 180 tanítási nap vár a diákokra A 2017/2018-as tanév első tanítási napja 2017. szeptember 1.

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.