„A minősítési eljárás nagyon sok esetben azért nem sikerült, mert a rendszer nem tudta befogadni, elszállt a portfólió” - mondta az ATV-nek Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa megsemmisítette a pedagógusminősítésről szóló kormányrendelet egy részét.
A köznevelési törvény 2013-tól vezette be az új előmeneteli rendszeren alapuló pedagógusi életpályát. Ennek alapján minden tanárnak minősítő vizsgát kell tennie, amelynek eredményétől függ a besorolása és a fizetése. Ez alól felmentették azokat, akiknek legfeljebb tíz tanévük volt hátra a nyugdíjig, de ez azzal járt, hogy a gyakornokság utáni legalacsonyabb fokozatba sorolták őket, függetlenül több évtizedes gyakorlatuktól és szakmai eredményeiktől. Aki ezt sérelmezte, az önként jelentkezhetett a minősítő vizsgára.
Meredeken emelkedett az elmúlt években a nyugdíjkorhatárt elérő pedagógusok száma, a távozókat pedig egyre nehezebben tudják pótolni új kollégákkal az álláshirdető oldalakon még két héttel a tanévkezdés után is tanárokat, tanítókat toborzó iskolaigazgatók.
Később a kormány elrendelte, hogy a nyugdíj előtt állók kerüljenek a magasabb, „Pedagógus II.” fokozatba. Csakhogy ez nem vonatkozik azokra, akik korábban önként jelentkeztek vizsgára, de az sikertelen volt. Ez ellen tettek alkotmányos panaszt többen, mondván: egy nem kötelező vizsga eredménye alapján ne zárják ki őket az előléptetésből és a nyugdíjukba beszámító magasabb fizetésből.
Az Alkotmánybíróság ezt a passzust törölte, vagyis azoknak a nyugdíj előtt álló tanároknak is jár a feljebbsorolás már 2017. január 1-től, akik az önkéntes vizsgán valamiért nem feleltek meg.
Az életpálya bevezetése után is komoly dolgozói szegénység sújtja a kezdő pedagógusokat - mondta napirend előtt az Országgyűlésben Ikotity István LMP-s képviselő. Ikotity István (LMP) szerint a pedagógus-életpálya bevezetése után is komoly dolgozói szegénység sújtja a kezdő pedagógusokat.
