Boldogtalan, elvárásokkal terhelt pedagógus nem tud magabiztos gyereket nevelni. Az oktatás átalakításához vezető útra azonban a döntéshozók mellett a tanároknak is rá kell lépniük, követve a digitális világ folyamatosan fejlődő eszköztárát - írta az MNO.
Számos diák – alapképességek hiányában ugyan – az általános iskola után középiskolai vagy gimnáziumi keretek között folytatja tanulmányait. A harc pedig egyre nagyobb. Küzdelem a hiányosságok leküzdésével, a tananyaggal, az elvárásokkal és saját magával. Szembetűnő, hogy a gyerek nem vállalkozik olyanra, amiben kudarc érheti – mondta az MNO-nak egy budapesti elitgimnáziumban oktató tanár, aki hozzátetette: „rengeteg az önbizalom-hiányos gyerek, bár ez nem feltétlen az alapismeretek hiányából ered”.
Nyelvtanárként sok energiát fordít arra, hogy megértesse a tanulókkal a hiba fontosságát, hiszen enélkül nem derül ki, mi az, amin a tanár segítségével javítani kell. A tananyag óriási, a gyerekek nagyon leterheltek és az osztályfőnöki feladatokat is ellátó oktató szerint az iskola mellett sokszor a szülők is sokat követelnek. Idén három diákjáról derült ki, hogy étkezési zavarokkal küzd és közülük kettő pszichológus elérhetőségét kérte tőle.
„Muszáj lenne a tanárok megbecsültségét növelni, mert amíg a szülők és a gyerekek a frusztrált és boldogtalan pedagógusok felé elvárásokat támasztanak, addig sok jóra nem lehet számítani. A tanár nem tud magabiztos embereket nevelni, csak annyira lesz képes, hogy huszadszorra is elmondja a harasztok fajtáit” – mondta el az MNO-nak egy tanár.
A változás együtt kell, hogy járjon az oktatási módszerek szabadságával, de a tanárnak egyelőre megvan kötve a keze, meghatározott könyveket rendelhetnek, így aki „rendszeren túli” eszközt venne igénybe, annak a saját pénzéből kell áldoznia rá. Akárhogy is küzd az oktató s szeretne minél korszerűbb tanórát tartani, a hónap végi fizetési jegyzék után nem biztos, hogy motiváltan áll ki egy osztálynyi tanuló elé.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
