Na, és mi a kedvenc tárgyatok? Erre a kérdésre csak ritkán jön az a válasz, hogy a matek, ennek pedig oka van. Prathap Chandran matektanár és játékfejlesztő a Guardianben magyarázza el, hogy miért rettegnek annyian ettől a tárgytól, és hogyan értheti meg bárki a matekot.
Nagy-Britanniában már évek óta mérik, hány gyerek szenved matek okozta stressztől. Nem kevés, a legutóbbi eredmények szerint nagyjából 2 millió gyereknek okoz szorongást az utált tárgy. De miért félnek ennyien a matektól? Tényleg nehezebb, mint a többi terület?
Prathap Chandran szerint ha egy tanár azt gondolja a matekról, hogy nehéz, a diákok is ijesztőnek találják majd, így nem mindegy a tálalás. A szülők is tehetnek róla: egy szülő, aki maga is fél a tárgytól, mégis segít – vagy legalábbis próbál segíteni - otthon a gyereknek a házival, több kárt okoz, mintha nem is hozná soha szóba a matekleckét. Ez utóbbi tudományos tény, a University of Chicago kutatói már bizonyították.
Chandran több tanácsot is ad cikkében a tanároknak. Például a tanárnak sokat kell beszélnie a diákokkal, és fel kell ismernie a szorongásos tüneteket. Ha ezeket észleli a tanulókon, meg kell tudnia nyugtatni őket. A tanulást élvezhetővé kell tennie az oktatónak, lassan kell haladni, hogy mindenki felfogja, és ha valaki még így sem érti, azzal négyszemközt kell külön foglalkozni.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
