December 7-ig lehet jelentkezni a középiskolai központi felvételi vizsgára – a diákok matematikából és magyar nyelvből adnak számot tudásukról. Milyen feladatokra kell készülniük? Mutatjuk.
A középiskolák az elmúlt hetekben közzétették felvételi tájékoztatójukat, amelyekből kiderül, melyik intézmény teszi kötelezővé a jelentkezők számára a központi írásbeli felvételit. Az Oktatási Hivatal adatai szerint a középiskolák 64 százaléka döntött úgy, hogy a jelentkezőket – részben – a központi felvételi vizsga eredménye alapján rangsorolják majd.
Az írásbeli vizsgákra 2018. december 7-ig lehet jelentkezni annál a középiskolánál, ahol a jelentkező a vizsgát meg szeretné írni.
Az írásbeli felvételi vizsgákat a négy-, öt-, hat- és nyolcosztályos középiskolákban 2019. január 19-én 10 órától tartják – az elmúlt évek feladatsorait és javítókulcsait pedig itt nézhetitek meg.
A 2019-es középiskolai felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket, a HVG középiskola rangsorát pedig itt rendelhetitek meg.
Középiskolai felvételi lépésről lépésre: hol nézhetitek meg a teljes iskolalistát?
December 7-ig lehet jelentkezni a központi középiskolai felvételi vizsgára, de egyelőre azt sem tudjátok, milyen gimnáziumok, szakgimnáziumok és szakközépiskolák működnek a környéken? Mutatunk egy keresőt, ahol település és iskolatípus alapján is lehet böngészni. Használjátok az Oktatási Hivatal keresőjét: többek között intézménynév, város, megye, képzéstípus alapján is szelektálhattok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
