Meglepően egyszerűek voltak az idei középszintű feladatok, ha a fizikaérettségi előtt valaki többször forgatta a függvénytáblázatot, könnyen meg tudta oldani az összeset - mondták az eduline-nak nyilatkozó diákok, akik azt is hozzátették: az idővel nagyon jól kellett gazdálkodni.
"Az előző évekhez képest könnyebb feladatokat adtak, nem okozott gondot a példák megoldása" - mondta Spitzmüller Lilla, a miskolci Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon érettségizője, aki szerint volt olyan feladat is, amelyet a négyjegyű függvénytáblázatra támaszkodva is meg lehetett oldani.
A középszintű feladatokat és megoldásokat itt nézhetitek meg.
Az emelt szintű feladatsort és a megoldást itt nézhetitek meg.
Folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok. Itt van a középszintű fizikaérettségi első részének nem hivatalos megoldása
A középszintű fizikaérettségi második részének nem hivatalos megoldása
Az első, feleletválasztós kérdéssorban - amellyel összesen negyven ponot lehet szerezni - olyan példák is előfordultak, amelyek nem kifejezetten a tárgyi tudást ellenőrizték, hanem "józan paraszti ésszel" is meg lehetett oldani. Az egyik ilyen feladatnál például egy kutató expedíciós blogjából kaptak részletet a diákok, amelyből meg kellett állapítani, hol írhatta feljegyzéseit.
"A második részben azonban már voltak fogós kérdések: az első, hőtannal kapcsolatos, szaunás feladat például nagyon összetett volt, sok aprólékos számolást kellett benne végezni. Nekem ez volt a legnehezebb az egész feladatsorban" - magyarázta Spitzmüller Lilla, aki szerint a függvénytáblázat nagy segítség volt itt is. "Mi már órákon is folyamatosan használtuk, erre szoktattak minket, így viszonylag könnyen meg tudtam találni benne minden képletet, amelyet használnom kellett" - tette hozzá.
A választható feladatok közül Spitzmüller Lilla az utolsó, "B" részt dolgozta ki, amelyben egy zseblámpaizzó ellenállását, teljesítményét kellett kiszámolni, és a mért adatokat egy grafikonon ábrázolni. "Ez jóval könnyebb volt a másikhoz képest" - mondta. A diák szerint a két óra kevés volt a feladatok megoldására, be kellett osztani ahhoz, hogy minden példát ki tudjon dolgozni.
| Feladatsorok és megoldások az eduline-on |
Az eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, iratkozzatok fel hírlevelünkre, vagy lájkoljátok Facebook-oldalunkat. Az érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Függvénytáblázattal Pikács Péter szerint "röhögve meg lehetett oldani" az idei feladatokat. Arra persze a tatai Eötvös József Gimnázium végzőse is felhívta a figyelmet, hogy előtte azért többször kellett forgatni a kiadványt ahhoz, hogy valódi segítséget jelentsen.
Szerinte kiemelten nehéz feladat nem volt, annak pedig kifejezetten örült, hogy elektronikával kapcsolatos, számolós feladatot nem kaptak. A választható feladatoknál az Eötvös József Gimnázium végzőse is a grafikonos, "B" példát dolgozta ki, amely szerinte klasszisokkal könnyebb volt a másikhoz képest, abban "több elméleti tudást kértek számon".
A vizsgázóknak középszinten 120 percük volt a feladatsor megoldására, amellyel összesen 90 pontot szerezhettek. Az első rész egy feleletválasztós kérdéssor volt, amelyért legfeljebb 40 pontot lehet szerezni, a második, összetett feladatokat tartalmazó rész pedig 50 pontos.
Az első rész 20 kérdést tartalmazott, 25-25 százalékban mechanika és elektromágnesesség témakörből, 20-20 százalékban hőtan, illetve atom- és magfizika, 10 százalékban gravitáció és csillagászat témákból. A második rész négy hosszú feladatot tartalmazott, ebből hármat kell megoldani, a két utolsó közül ugyanis választhattak a vizsgázók.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
