Indul a középiskolákban a rendkívüli felvételi eljárás, itt találjátok azt a keresőt, amellyel megnézhetitek, hol maradtak még férőhelyek.
Ha egy diák egyik megjelölt középiskolába sem került be, vagy felvették, de valamilyen okból megváltoztatja a döntését, a rendkívüli felvételin jelentkezhet újabb intézménybe.
"A 2018. május 7. és augusztus 31. között megtartható rendkívüli felvételi eljárás során egyénileg, közvetlenül az általa választott középfokú iskolában való jelentkezéssel, egyeztetéssel kérheti felvételét bármely olyan középfokú intézménybe, amelynek az általános felvételi eljárás lezárulása után maradtak betöltetlen férőhelyei" - írja az Oktatási Hivatal.
Hozzáteszik: a rendkívüli felvételi pontos menetrendjét a középiskolák határozzák meg, "az intézmény vezetőjének pozitív döntését követően a tanuló beiratkozhat a középiskolába".
Az Oktatási Hivatal oldalán találjátok azt a keresőt, amelyből kiderül, hol maradtak még férőhelyek.
Tényleg rosszul jártak a matekból kiváló hatodikosok: megvannak a középiskolai felvételi eredményei
A matekból brillírozó hatodikosok tényleg rosszul jártak, a nyolcadikosok magyarból valamennyit javítottak, matematikából azonban rontottak a tavalyi eredményekhez képest - többek között ez derül ki az Oktatási Hivatal statisztikáiból. Még mindig a matematika a mumus - többek között ez derül ki a középiskolai központi felvételi átlageredményeiből, amelyet péntek reggel hozott nyilvánosságra az Oktatási Hivatal.
Úgy rossz, ahogy van - tényleg nagy baj van a középiskolai felvételivel
"A rendszer úgy rossz, ahogy van" - fogalmazott meg sommás véleményt a középiskolai felvételiről az Eduline-nak a Magyartanárok Egyesületének elnöke, akinek véleményével alighanem oktatáskutatók, gyermekpszichológusok is egyetértenek. De mivel lehetne helyettesíteni a jelenlegi felvételit? Körzetes középiskola vagy sorsolásos rendszer? És vajon rontana-e a helyzeten, ha a kormány az összes középiskolát arra kötelezné, tartson írásbeli felvételit?
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
