Még mindig a matematika a mumus - többek között ez derül ki a középiskolai központi felvételi átlageredményeiből, amelyet péntek reggel hozott nyilvánosságra az Oktatási Hivatal. Az írásbeli felvételin a maximális 100 pontból átlagosan 51,2 pontot szereztek azok a nyolcadikos általános iskolások, akik megírták a tesztet. Magyarból a maximális 50-ből 32,9 pont volt az átlageredmény, míg matematikából jóval gyengébb, 18,3 pontos átlageredményt értek el a diákok.

Bár az összesített átlageredmény nagyjából megfelel a tavalyinak (a 2016-os felvételi nagyon nehéz volt, így akkor jóval alacsonyabb pontszámok születtek), matematikából alacsonyabb az idei átlagpontszám: már 2017-ben is alig több mint 20 pontot szereztek a maximális 50-ből, idén már csak 18 pontot. Ez egyébként nem meglepő, az érettségin is ugyanez a helyzet, a leggyengébb eredményt évről évre matematikából produkálják a gimnazisták és szakgimnazisták.

Az Eduline-nak nyilatkozó tanárok szerint igazán jó eredményt csak azok a diákok tudtak elérni, akik célzottan készültek a vizsgára, típusfeladatokat gyakoroltak, és arra is felkészültek, hogy tempósan kell dolgozniuk, hiszen a mind a magyar, mind a matekos feladatsorra mindössze 45-45 percet kaptak. Baloghné Békési Beáta, az egyik legismertebb matematikaoktatási portál, a Matek Oázis oktatási vezetője korábban úgy fogalmazott, a középiskolai felvételin nem az iskolában megszokott kérdéseket, feladatokat kapják a gyerekek, a tanult összefüggéseket újfajta módon kell alkalmazniuk. "És ehhez hozzájön még a stressz és az időhiány, ez pedig igazán nehézzé teszi az egész vizsgát” - magyarázta.

A matematikatanár egyébként úgy látja, „a nyolcadikosok feladatsorának nehézségi szintje hasonló volt, mint az előző években, bár azok a diákok, akik idén vizsgáztak, biztosan nehezebbnek érezték. A vizsgaszituáció, a stressz és a kevés idő miatt általában úgy érzik, hogy az ő feladatsoruk nehezebb, mint azok, amelyekkel otthon gyakoroltak” - mondta, hozzátéve: az idei feladatsorban is volt egy-két meglepő feladat.

Arató László, a Magyartanárok Egyesülete azt mondta, az egész középiskolai felvételi rendszer "úgy rossz, ahogy van", ugyanis erősíti a magyar iskolarendszer szelektivitását, ettől függetlenül az idei feladatsort a maga műfajában jónak tartja. A Radnóti-gimnázium magyartanára szerint sokak számára az időhiány gondot jelent, tíz feladatra nem mindenkinek elég a negyvenöt perc, „sokat számít a pszichológiai állapot, hogy ki mennyire van bemerevedve a vizsgán, mennyire gyorsan vág az esze”. A gyerekek dolgát az sem könnyíti meg, hogy a feladatsor legvégén van a legtöbb pontot érő feladat, a szövegalkotás, sokan pedig addigra már elfáradnak.

Tényleg rosszul jártak a matekból brillírozó hatodikosok

A hatosztályos gimnáziumokba jelentkezők átlageredménye idén is jobb a nyolcadikosokénál: 100 pontból átlagosan 64,4 pontot szereztek, magyarból (a maximális 50-ből) 30,6 pont lett az átlageredmény.

A matekvizsga meglepetést okozott: ebben az évben matematikából magasabb pontszámot szereztek a hatodikosok, mint magyarból: 33,8 pont lett az átlageredmény. Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) már a vizsga hétvégéjén felhívta a figyelmet arra, hogy nem jártak túl jól a matekból brillírozó hatodikosok, "az idei hatodikos írásbeli felvételi vizsgán - valószínűleg a tavalyi írásbelit követő felháborodások miatt - egy rendkívül könnyű matek felvételi vizsgával lepték meg a gyerekeket (...) Ez azt jelenti, hogy elsősorban nem a matek eredmények fognak szórni a felvételi eljárásokban (hiszen azt egy közepes matekos is elég magas pontszámúra tudta megírni), hanem a magyar, ami viszont idén egy kicsit nehezebbre sikerült, mint a korábbi években" - olvasható az iskola oldalán.

A nyolcosztályos gimikbe jelentkezők vezetnek

Ahogy az elmúlt években, úgy idén is a nyolcosztályos gimnáziumokba jelentkezők, vagyis a negyedik évfolyamos általános iskolások produkálták a legjobb eredményt, átlagosan 68,5 pontot szereztek a maximális 100-ból. A magyar sikerült jobban, 50-ből átlagosan 35,7, matekból 32,8 pontot szereztek.