Tényleg rosszul jártak a matekból kiváló hatodikosok: megvannak a középiskolai felvételi eredményei
A matekból brillírozó hatodikosok tényleg rosszul jártak, a nyolcadikosok magyarból valamennyit javítottak, matematikából azonban rontottak a tavalyi eredményekhez képest - többek között ez derül ki az Oktatási Hivatal statisztikáiból.
Még mindig a matematika a mumus - többek között ez derül ki a középiskolai központi felvételi átlageredményeiből, amelyet péntek reggel hozott nyilvánosságra az Oktatási Hivatal. Az írásbeli felvételin a maximális 100 pontból átlagosan 51,2 pontot szereztek azok a nyolcadikos általános iskolások, akik megírták a tesztet. Magyarból a maximális 50-ből 32,9 pont volt az átlageredmény, míg matematikából jóval gyengébb, 18,3 pontos átlageredményt értek el a diákok.
Bár az összesített átlageredmény nagyjából megfelel a tavalyinak (a 2016-os felvételi nagyon nehéz volt, így akkor jóval alacsonyabb pontszámok születtek), matematikából alacsonyabb az idei átlagpontszám: már 2017-ben is alig több mint 20 pontot szereztek a maximális 50-ből, idén már csak 18 pontot. Ez egyébként nem meglepő, az érettségin is ugyanez a helyzet, a leggyengébb eredményt évről évre matematikából produkálják a gimnazisták és szakgimnazisták.
| Hányan vizsgáztak? |
| Összesen 68 600 diák írta meg január 20-án a központi felvételi feladatsorait. A 9. évfolyamra felvételizők írásbelijére 54 000-en jelentkeztek, a 6 évfolyamos gimnáziumi írásbelin majdnem 8 600-an, a 8 évfolyamoson közel 6 000-en vettek részt. A diákok magyar nyelvből és matematikából vizsgáztak. Központi írásbeli vizsgát idén is csak a gimnáziumok és a szakgimnáziumok írhattak elő. Idén 421 középiskola (a középiskolák 63 százaléka) határozta meg, hogy a hozzájuk jelentkező tanulók vegyenek részt a központi írásbeliken. |
Az Eduline-nak nyilatkozó tanárok szerint igazán jó eredményt csak azok a diákok tudtak elérni, akik célzottan készültek a vizsgára, típusfeladatokat gyakoroltak, és arra is felkészültek, hogy tempósan kell dolgozniuk, hiszen a mind a magyar, mind a matekos feladatsorra mindössze 45-45 percet kaptak. Baloghné Békési Beáta, az egyik legismertebb matematikaoktatási portál, a Matek Oázis oktatási vezetője korábban úgy fogalmazott, a középiskolai felvételin nem az iskolában megszokott kérdéseket, feladatokat kapják a gyerekek, a tanult összefüggéseket újfajta módon kell alkalmazniuk. "És ehhez hozzájön még a stressz és az időhiány, ez pedig igazán nehézzé teszi az egész vizsgát” - magyarázta.
A matematikatanár egyébként úgy látja, „a nyolcadikosok feladatsorának nehézségi szintje hasonló volt, mint az előző években, bár azok a diákok, akik idén vizsgáztak, biztosan nehezebbnek érezték. A vizsgaszituáció, a stressz és a kevés idő miatt általában úgy érzik, hogy az ő feladatsoruk nehezebb, mint azok, amelyekkel otthon gyakoroltak” - mondta, hozzátéve: az idei feladatsorban is volt egy-két meglepő feladat.
Arató László, a Magyartanárok Egyesülete azt mondta, az egész középiskolai felvételi rendszer "úgy rossz, ahogy van", ugyanis erősíti a magyar iskolarendszer szelektivitását, ettől függetlenül az idei feladatsort a maga műfajában jónak tartja. A Radnóti-gimnázium magyartanára szerint sokak számára az időhiány gondot jelent, tíz feladatra nem mindenkinek elég a negyvenöt perc, „sokat számít a pszichológiai állapot, hogy ki mennyire van bemerevedve a vizsgán, mennyire gyorsan vág az esze”. A gyerekek dolgát az sem könnyíti meg, hogy a feladatsor legvégén van a legtöbb pontot érő feladat, a szövegalkotás, sokan pedig addigra már elfáradnak.
Tényleg rosszul jártak a matekból brillírozó hatodikosok
A hatosztályos gimnáziumokba jelentkezők átlageredménye idén is jobb a nyolcadikosokénál: 100 pontból átlagosan 64,4 pontot szereztek, magyarból (a maximális 50-ből) 30,6 pont lett az átlageredmény.
A matekvizsga meglepetést okozott: ebben az évben matematikából magasabb pontszámot szereztek a hatodikosok, mint magyarból: 33,8 pont lett az átlageredmény. Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) már a vizsga hétvégéjén felhívta a figyelmet arra, hogy nem jártak túl jól a matekból brillírozó hatodikosok, "az idei hatodikos írásbeli felvételi vizsgán - valószínűleg a tavalyi írásbelit követő felháborodások miatt - egy rendkívül könnyű matek felvételi vizsgával lepték meg a gyerekeket (...) Ez azt jelenti, hogy elsősorban nem a matek eredmények fognak szórni a felvételi eljárásokban (hiszen azt egy közepes matekos is elég magas pontszámúra tudta megírni), hanem a magyar, ami viszont idén egy kicsit nehezebbre sikerült, mint a korábbi években" - olvasható az iskola oldalán.
A nyolcosztályos gimikbe jelentkezők vezetnek
Ahogy az elmúlt években, úgy idén is a nyolcosztályos gimnáziumokba jelentkezők, vagyis a negyedik évfolyamos általános iskolások produkálták a legjobb eredményt, átlagosan 68,5 pontot szereztek a maximális 100-ból. A magyar sikerült jobban, 50-ből átlagosan 35,7, matekból 32,8 pontot szereztek.
| Felvételi előkészítő nélkül nem megy? |
|
„A felvételi előkészítőkön a diákok célzottan készülnek, a kiemelt anyagrészeket ismétlik át, olyan típusfeladatokat gyakorolnak, amelyek rendszeresen szerepelnek a feladatsorban. Ez pedig anyagi kérdéssé teszi a felvételire készülést” - mondta Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakértő is hasonló véleményt fogalmazott meg a wmn.hu-n megjelent cikkében, azt írja, „a felvételit egy 12-14 éves gyerek nem tudja IQ-ból megírni, tehát nyilván valami nagyon mást mér a felvételi kérdéssora: mondjuk, például azt, hogy adott gyerek szülei ki tudták-e fizetni az előkészítőt. Vagy azt, hogy az adott kiskorút mennyire gyűri maga alá a vizsgadrukk, illetve a kamaszkor (aminek nyilvánvalóan nem a koncentrált figyelem és az összeszedettség a legdominánsabb jellemzője)”. Valódi iparág épült a középiskolai felvételire. Csak Budapesten több tucat felvételi előkészítő közül választhatnak azok a családok, amelyek megengedhetik maguknak a plusz kiadást, az egyik egyenesen azzal hirdeti magát, hogy a sikeres felvételihez nem elég, ha valaki otthon gyakorolja a feladatok megoldását. Az árak különbözőek: az egyik ilyen oktatási centrumban egy 6 alkalmas matekkurzusért 20 ezer forintot kérnek, máshol négy hónapos felkészítést kínálnak a matektesztre havi 16 ezer forintért. Ha valaki mindkét tárgyból szaktanári segítséggel készülne, az egyik neves budapesti gimnáziumban tartott előkészítőkön kétszer 26 ezer forintért, vagyis összesen 52 ezer forintért vehet részt. Aligha meglepő, hogy matekból van nagyobb kínálat. Van, ahol 3D-s modelleket vetnek be azért, hogy a gyerekek jobban megértsék a tananyagot, máshol egyetemi oktatók és hallgatók tartják a foglalkozásokat, de azt szinte mindenhol kiemelik, hogy szisztematikusan végigveszik a felvételi típusfeladatait, a „trükkös példákra” külön kitérnek, így a résztvevők előnyben vannak azokhoz képest, akik nem iratkoznak be egy ilyen kurzusra. |
