Az Oktatási Hivatal kialakította a középiskolai felvételi végeredményét, elküldte a középiskoláknak. A diákok még ezen a héten megtudják, melyik középiskolába kerülnek be.
Az Oktatási Hivatal az igazgatói döntések és tanulói adatlapok egyeztetése alapján kialakítja a felvételi eljárás végeredményét, és azt elküldi a középfokú iskoláknak (...) A középfokú intézményeknek 2018. április 27-éig kell értesíteniük a jelentkezőket a felvételről vagy az elutasításról - írja a hivatal.
Januárban összesen 68 600 diák írta meg január 20-án a központi felvételi feladatsorait. A 9. évfolyamra felvételizők írásbelijére 54 000-en jelentkeztek, a 6 évfolyamos gimnáziumi írásbelin majdnem 8 600-an, a 8 évfolyamoson közel 6 000-en vettek részt. A diákok magyar nyelvből és matematikából vizsgáztak.
Központi írásbeli vizsgát idén is csak a gimnáziumok és a szakgimnáziumok írhattak elő. Idén 421 középiskola (a középiskolák 63 százaléka) határozta meg, hogy a hozzájuk jelentkező tanulók vegyenek részt a központi írásbeliken. A többi intézménybe írásbeli felvételi nélkül is be lehetett kerülni, ezek az iskolák a jelentkezőket az általános iskolai jegyek alapján rangsorolják.
Tényleg rosszul jártak a matekból kiváló hatodikosok: megvannak a középiskolai felvételi eredményei
A matekból brillírozó hatodikosok tényleg rosszul jártak, a nyolcadikosok magyarból valamennyit javítottak, matematikából azonban rontottak a tavalyi eredményekhez képest - többek között ez derül ki az Oktatási Hivatal statisztikáiból. Még mindig a matematika a mumus - többek között ez derül ki a középiskolai központi felvételi átlageredményeiből, amelyet péntek reggel hozott nyilvánosságra az Oktatási Hivatal.
Úgy rossz, ahogy van - tényleg nagy baj van a középiskolai felvételivel
"A rendszer úgy rossz, ahogy van" - fogalmazott meg sommás véleményt a középiskolai felvételiről az Eduline-nak a Magyartanárok Egyesületének elnöke, akinek véleményével alighanem oktatáskutatók, gyermekpszichológusok is egyetértenek. De mivel lehetne helyettesíteni a jelenlegi felvételit? Körzetes középiskola vagy sorsolásos rendszer? És vajon rontana-e a helyzeten, ha a kormány az összes középiskolát arra kötelezné, tartson írásbeli felvételit?
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
