Ebben az évben már nyolc kollégium vesz részt az általános iskolás korú, hátrányos helyzetű tanulók számára elindított Kollégium Plusz programban - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a nyírteleki Kedvesházban csütörtökön.
Czibere Károly emlékeztetett, a tavaly elindított, három évig tartó modellprogramban a kollégiumi körülmények között élő 6 és 10 év közötti, szegény családban élő gyermekek oktatását és továbbtanulását támogatják.
A 110 millió forintos keretösszegű projektbe évente 200-250 gyermek kerülhet be - mondta az államtitkár, hozzátéve, az eddigi kedvező tapasztalatok miatt a résztvevő kollégiumok számát idén szeptembertől két intézménnyel nyolcra bővítik
A program lehetőséget teremt arra, hogy a kollégiumokban szociális munkások és szakemberek bevonásával a gyerekek egy olyan környezetben tudnak nevelkedni, ahol lesz esélyük a felemelkedésre - fogalmazott Czibere Károly. A kormány a projekt ideje alatt minden évben biztosítja a 110 millió forint pályázati támogatást.
Mint mondta, a Kollégium Plusz elsődleges célja, hogy megelőzzék a szegény családban élő gyermekek és a tartós rászorultságban élők lemorzsolódását a köznevelési intézményekből, továbbá segítsék a kollégiumi körülmények között nevelkedő gyerekek továbbtanulását.
Vinnai Győző, a térség fideszes országgyűlési képviselője az eseményen elmondta, a helyi Kedvesház és a Kollégium Plusz "egymásra talált", mivel Nyírteleken húsz éve zajlik az a pedagógiai program, ami a település külterületéről kollégiumi rendszerben zárkóztatja fel a nehéz családi körülmények között élő gyerekeket.
A nyírteleki Kedvesházban mintegy huszonöt, különböző korú gyerek lakik hétfőtől péntekig iskolaidőben. A kollégiumban egyedi pedagógiai program szerint nevelik a gyerekeket, családsegítő szerepe révén kapcsolatot tart fenn az iskola, a kollégium és a család között - olvasható az intézmény honlapján.
Siralmas eredmények: egyre több a lemorzsolódó és gyengén teljesítő diák
Emelkedett az olvasás terén alulteljesítő diákok és a lemorzsolódók száma is - derül ki az Európai Bizottság adataiból. A Világggazdaság azt írja, az Európai Bizottság magyar oktatásról készült legfrissebb jelentése alapján Magyarországon 2010 óta emelkedik az iskolaelhagyók aránya: 2013-hoz képest 2016-ig 11,9 százalékról 12,4 százalékra nőtt az arány, az uniós átlag 2016-ban 10,7 százalékos volt.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
