Kitálalt Parragh Lászlóról a volt oktatási igazgató: "látszik, hogy nem ért a szakképzéshez"

Kitálalt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara működéséről Szilágyi János, aki 2016-ig volt képzési és oktatási igazgató. Szerinte kreatív és kritikus szakértők nem kellenek, mindenben a kormányzati akarat érvényesül, az elnök felett pedig nincs belső kontroll.

  • Eduline
MTI / Koszticsák Szilárd

"A nyilatkozataiból is látszik, nem ért a szakképzéshez, és nincs olyan szellemi, intellektuális szakmai háttér, amely demokratikus kontrollt gyakorolna felette" - mondta a Népszavának Parragh László elnökről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) korábbi képzési és oktatási igazgatója. Szilágyi János tizennégy év után 2016-ban mondott fel, miután elege lett az áldatlan állapotokból. Szilágyi János szerint 2014 után egyre kevésbé volt szükség gondolkodó, kreatív, kritikus szakemberekre.

A szakember szerint mihamarabb rendszerváltásra van szükség a szakképzésben, meg kell szabadulni a politikai ideológiával átitatott modellektől. A szervezeten belül számos előremutató kezdeményezés született, ám ezeket rendszerint keresztülhúzták a politikai érdekek – többek között ez olvasható a civil oktatási szervezeteknek elküldött tanulmányában.

Furcsa kérdést tett fel Parragh László, aki tudja, hogy ő a fekete ördög

Igen, fenntartom, hogy csökkenteni kell a gimnáziumi férőhelyek számát - mondta az mfor.hu-nak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki szerint sok diák még írni-olvasni sem tud, amikor bekerül a középiskolába, az általános iskolai oktatáson ezért mindenképpen változtatni kell. Azt a kérdést is feltette, "mire jó, ha a gyerek kívülről fújja az Árpád-házi királyok születési dátumát"?

Szilágyi János szerint a 2010-től elindított, munkaalapú, fizikai, „kékgalléros” szakmunkára épülő szakképzési modellt szakmai körökben „egyszer használatos szakmunkás modellnek” is nevezik, mert a betanított munkára épülő, összeszerelő típusú feladatokra készíti fel a diákokat. Ebből a szempontból nem nevezhető sikernek a szakgimnáziumi képzés bevezetése sem: az itt végzettek számára beszűkültek a továbbtanulási lehetőségek. Az MKIK volt képzési igazgatója szerint a döntéshozói szándék az lehetett, hogy azt az illúziót keltsék a továbbtanulókban, mintha a szakgimnáziumban az érettségi mellé teljes értékű szakmát is lehet szerezni. 

"Ebből az lett, hogy sem az érettségi, sem a megszerzett szakma nem teljes értékű" – fogalmazott Szilágyi.

Parragh László büszke arra, hogy 15 évre vitte volna le a tankötelezettségi korhatárt

„Készséggel elismerem, ebben a kormányban tettestársak voltunk. Gondolatom lényege egyszerű: ha valaki szakács akar lennei, annak a szakács szakmát kell megtanulni" - ezt mondta a szakiskolai közismereti tárgyak leépítéséről a 168 Órának Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki szerint a PISA-jelentés ugyanazt mondja, amitő.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna